Kréta

Kréta 8300 négyzetkilométeres területével a mai Görögország legnagyobb szigete, kelet-nyugati hosszúsága kb. 250 km, míg észak-déli szélessége 12-57 km. A szigeten keresztül húzódó hegység legmagasabb pontjai a Fehér-, az Ida- és a Dikté-hegyek.

Krétai látkép

Ezen a szigeten alakult ki Európa első magaskultúrája, az ún. minósi kultúra. Habár meghatározóak voltak a keleti vonásai, hiszen a szigetet elsőként benépesítők valószínűleg Elő-Ázsiából vagy Anatóliából érkeztek, mégis nagy mértékben különbözött a keleti kultúráktól. Már a neolitikumból származó leletek is jelentősek, a sziget fénykorát azonban a bronzkorban élte, amikor olyan híres paloták épültek, mint Knóssos, Phaistos, Mallia, Zakro. Ezekben palotaközpontokban szerveződött meg a sziget politikai és gazdasági élete.

Krétai látkép

Kr.e. 1450 körül természeti katasztrófa rázta meg a virágzó krétai kultúrát. A tőle északra fekvő Théra (Szantorini) szigetén lévő vulkán kitörése hatását éreztette Krétán is.

Ezt a válságot még sikerült kiheverniük, újjáépültek a paloták, de alig egy generációval később egy idegen, valószínűleg görög eredetű támadás söpört végig a szigeten, amelynek már nem tudtak ellenállni és a krétai civilizáció elveszítette önállóságát. Az Kr.e. 9. és a Kr.e. 7. sz. folyamán újra jelentős kulturális központként működött, de a görög klasszikus korban már veszített jelentőségéből és fokozatosan lehanyatlott.

Talp nélküli, felfelé szélesedő, erősen behajló peremű kőtál, amely sárga foltos szürke szerpentinből készült. Jellegzetes formája alapján az ún. ‘madárfészek’-tálak csoportjába tartozik. A típus virágkora a krétai paloták korát közvetlenül megelőző időszakban és az első paloták korának kezdeti szakaszában volt (középső minósi I-II fázis). A nagyrészt csak Krétán elterjedt edénytípus készítési helye Közép- és Dél-Krétán (Mesara-síkság) volt.

Négy lábon álló hosszúkás, szabálytalan négyszögletes testű terrakotta koporsó, ún. larnax.

Fedele nyeregtető alakú, négy sarkában függőleges gyűrűvel, a fedelet a koporsótesttel összefogó zsinórok felerősítésére. A fedél teteje vízszintes lapban végződik, ami a koporsótető felemelésére szolgál.

A ládán és a fedélen festett hullámvonalas díszítés, amit sokan a tenger jelképszerű ábrázolásaként értelmeznek.

Formája alapján a láda alakú larnaxok típusába tartozik, amelyek mintájául faládák, a krétai háztartások közkedvelt tároló-alkalmatosságai szolgáltak, s amelyek típusa alighanem Egyiptomból származik.

A krétai civilizáció hatása a görög szárazföld kultúrájára azonban maradandó jelentőségű, és a görög mitológiában is megőrizte kiemelt pozícióját, mint Zeus születésének és nevelkedésének helyszíne.

Forrás: Szépművészeti Múzeum