Bíró László József, a golyóstoll feltalálója

Közzétette:

 

68 évvel ezelőtt (1943.06.10), ezen a napon Bíró László József Argentínában szabadalmaztatta a golyóstoll véglegesített technológiájú, ma is használt változatát.

Újságíró, festőművész, autodidakta gépészfeltaláló, a golyóstoll feltalálója.
Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires 1985. november 24.

Kezdetben a budapesti tudományegyetem orvosi karán tanult, de félbeszakította egyetemi tanulmányait. Különleges egyéniségének, sokoldalúságának bizonyítéka, hogy fiatal éveiben a legkülönbözőbb foglalkozásokban próbálta ki képességeit: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, de volt grafológus, autóversenyző, vámügyintéző és érdekelte szobrászat is.

Újságíróként 1932-1934 között a kortárs magyar művészeti folyóirat, a Hongrie-Magyarország-Hungary főszerkesztője, ezt követően az Előre című hetilap munkatársa volt.

Legfőbb találmánya újságírói pályájához kapcsolódik. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.

Néhány évvel ezelőtt egy olasz folyóirat hasábjain a következő, valóságtól elrugaszkodó történet jelent meg a golyóstoll feltalálásáról: “Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete …”

Önéletrajzi regényében, az 1975-ben megjelent “Csendes forradalom”-ban így reagált a fantázia szülte történetre: “Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős… csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz.” Az önéletrajzi regényben így vallott a találmány megszületéséről: “Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját… Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron.”

Először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót – ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatta – később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. A kezdetben készült példányokkal nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak.

Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége.

Először György nevű testvére és barátja, Gellért Imre segítette. Fő támogatója volt anyagilag is Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. 1938-ban már szerződést kötött Bíró László Józseffel ezt követően a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. 1938. novemberben újabb szabadalmat jelentett be “Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” címmel. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be. A kifejlesztett tollat “Eterpennek” nevezték el.

A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen “Biro-pen”-nek vagy “Biron”-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg. A toll készítésére Franciaországban alapított részvénytársaság BIC (Biró Crayon) néven hozta forgalomba termékét.

Bíró Lászlónak más jellegű újításai is voltak, mintegy 100 találmányára kapott szabadalmat. Automata sebességváltója szabadalmát a General Motors vette meg. A gyár azonban a terveket nem felhasználásra, hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg. Az 1930-as években olyan mosógépet népszerűsített, amelynek működtetéséhez a konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát.

Ismert találmányai még a termikus berendezés, fertőtlenítő golyócska, klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke nyomtató, függönytartó, eljárás fenolgyanták előállítására, ampullanyitó, eljárás acélrudak ellenállásának növelésére, dezodor, nyomdai tükör, berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból, fehérje, együtemű belső égésű motor, gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben.

Egy évvel az első magyarországi zsidótörvény megalkotása után, 1939-ben családja és saját biztonsága érdekében Párizsba menekült. Később az argentin köztársasági elnök meghívására Argentínában élt, ott vált igazán elismertté. 1940-től Bíró László önállóan kísérletezett tovább, és golyóstoll szabadalmát 1943. június 10-én Argentínában kapta meg. Új hazájában közéleti személyiségként is jelentős megbecsülést szerzett. Buenos Airesben hunyt el 1985. november 24-én.

Argentína legnagyobb feltalálójának ismerte el Bírót, az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.

Forrás: INDUSTRIANET

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s