Szenvedélybetegségek

Közzétette:

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKKEL (alkohol, kábítószer, dohányzás) KAPCSOLATOS ISMERETEK, SZOKÁSOK KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKOROKBAN
avagy
A szenvedélybetegségek elleni harc és a vallás kapcsolatának tanulmányozása

Készítette: Dr. Anwar Aimen – Szent István Kórház, Neurológia Osztály és Major Magdolna – Közegészségügyi Járványügyi Felügyelő 2008

„Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja”

(Püthagoras)

A szenvedélybetegségek típusai, sajátosságai

 A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó fogalmak

Addikció

Az addikció latinul teljes odaadást jelent. Az egyén szervezete folyamatos adagolás hatására hozzászokik, alkalmazkodik egy adott szerhez. „A hozzászokás lényeges eleme, a drog utáni vágy és a visszaesésre való hajlam”.

Dependencia

A dependencia lehet pszichológiai és testi, melyek közül a pszichológiai élvez elsőbbséget. A pszichológiai függőség tulajdonképpen egy adott szer utáni csillapíthatatlan vágy. Testi függőség esetében a szer elhagyása következtében úgynevezett elvonási tünet együttes jelentkezik. Ez az elvonási tünet együttes csak az adott drog megfelelő dózisával szüntethető meg

A dependencia és az addikció állapotában a személyiséget már a szenvedély irányítja. Ebben az állapotban a legfőbb cél a szer megszerzése, amely értékké válik az egyén életében.

Tolerancia

„A tolerancia az addikcióval többnyire együtt járó folyamat” . A rendszeres, folyamatos használat hatására hatásgyengülés következik be, tehát ugyanolyan hatás elérése érdekében az adagok fokozatos növelésére van szükség, illetve a kellemetlen mellékhatások csökkentése érdekében is szükség van az adag növelésére.

Kereszttolerancia

„A kereszttolerancia azt jelenti, hogy a különböző drogok helyettesíthetik egymást, tehát az egyes szerek használata által kialakult hatás érvényesülhet más szerek használata által is /PL: a heroin használatát helyettesítheti a Metadon/ ” .

Drog meghatározása

„Drognak nevezünk minden olyan terméket, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, amelyek fogyasztása tiltott, vagy a nem tiltott anyagok közül, amelyeknek fogyasztása veszélyes és visszaélésre alkalmas, vagy deviáns”.

Alkoholizmus

Jellinek szerint: „Alkoholizmus az alkoholfogyasztásnak mindazon módja, amely az egyén vagy a közösség, vagy mindkettő károsodásához vezet” .

 Kémiai függőséget kiváltó anyagok csoportosítása

Eufóriát okozó szerek

Az eufória valamely drog hatására létrejövő, szinte mindenre feledést nyújtó állapot. Az egyén elfelejti gondjait, problémáit, testi-lelki panaszait, elmúlnak a szorongások, és úgy érzi, hogy olyanná vált amilyen lenni szeretne.

„Eufóriát okozó szerek csoportjába tartoznak: heroin, kodein, metadon, morfin, kawa-kawa.

Hallucinogének

„A hallucinogén anyagok használata által az agyban olyan érzetszerű élmény jön létre, amit az agykéreg izgalmi állapota vált ki, és nem a külvilágból érkező valóságos ingerek. A hallucináció lényege, hogy az egyén olyan dolgokat él át valóságként, és ad ezekre valóságos válaszokat, reakciókat, amelyek a valósában nem léteznek ”.

A hallucinogén anyagok olyan vegyületek, amelyek az agyban olyan érzetű él-ményt hoznak létre amelyet nem a külvilágból érkezett valóságos ingerek keltettek. A hallucinogén anyagok hatásának csúcspontja az extázis, amikor a droghasználó sze-mélytelennek és saját magától idegennek érzi magát.

Testi tünetek a szer hatására: emelkedik a vérnyomás, fokozódik a nyálfolyás, kitágulnak a pupillák. Testi függőséget nem okoznak (ezt azonban sokan vitatják). A hallucinogének legismertebb képviselője az LSD (lisergsav-dietilamid), amelynek használata alapvető személyiség változásokat válthat ki.

„A hallucinogének közé sorolhatók: kannabisz származékok (kender, marihuána, hasis), LSD, pszilocibin, meszkalin vagy peyotl, PCP (pheucyclidin)” .

Stimulánsok/gyorsítók/

Legfőbb hatása, hogy fokozzák a pszichés aktivitást. energetizálják, feldobják használóikat. Hatásának ideje alatt nő az éberségi szint, megszűnik a fáradtságérzés, és alvásképtelenség alakul ki. Használója könnyebben kezdeményez kapcsolatokat, hiszen a szer hatására a gátlások feloldódnak. A hatás elmúlásával az egyén gyengének, fáradt-nak érzi magát. Komoly fizikai elvonási tüneteket nem alakítanak ki, rendszeres haszná-latuk azonban komoly lelki függőséghez vezet, és megnöveli néhány pszichiátriai prob-léma kialakulásának esélyét .

„A stimulánsok csoportjába tartoznak: kokain, chat, crack, kath, ecstasy, speed, bétel, E por, legális szerek közül a koffein és a nikotin

Depresszánsok

A központi idegrendszerre hatva, kábító, fájdalomcsillapító szerek. Erős szorongásoldók, és nyugtató hatással rendelkeznek. Rendkívül gyorsan testi és lelki függőséget alakít ki. Nagyobb adag esetében jellemző a pupilla tágulat, heves izgatottság, súlyos esetben légzésbénulás, kómás állapot lép föl.

„A depresszánsok közé tartozik: Liquid X (vagy GHB)”  és az alkohol is.

Psychotrop hatású pótszerek

Használatuk során alkohol okozta részegséghez hasonló állapot jön létre. A droghasználó elveszti önkontrollját, eufórikus állapotba kerül. Hallucinációk léphetnek föl, a gátlások, szorongások megszűnnek, a beszéd elmosottá válik. A psychotrop hatású szerek közé a szerves oldószerek (ragasztók, hígítók, csavarlazítók, lakkok) tartoznak. Lelki függőséget és súlyos testi károsodásokat okoznak. Károsodik a tüdő, elhalnak az agysejtek. Szellemi leépülés, elbutulás alakul ki. Számos esetben fulladásos halált idéz elő.

A dohányzás és alkoholizmus folyamatánál felmerülnek más függőséget kiváltó hatások is. Bővebb tárgyalásuk dolgozatom témakörét meghaladja, ezért csak érintőle-gesen kívánok róluk említést tenni.

A dohánylevélben található természetes alkaloida, a nikotin részben biokémiai úton, részben tanult magatartási reakció révén idéz elő függőséget. A cigarettában lévő egyes anyagoknak ugyanis számos, pszichikailag „kedvező” hatása is van, mint például a nikotin szorongásoldó, izomlazító, agyi stimulációt okozó hatása. Ennek következtében a pszichikai hatásmechanizmus az ellazulást, a stresszoldást összekapcsolja a cigaretta biokémiai hatásaival, és később a dohányzó feltételes reflexként fogja használni ezt a jelenséget bármikor, ha szorongásoldásra, feszültségcsökkentésre lesz szüksége. Az egymást erősítő kettős hatásmechanizmus miatt a dohányzásról való leszokás rendkívül nehéz. A rendszeres dohányzás hirtelen abbahagyásakor elsősorban pszichikai megvonási tünetek jelentkeznek, mint például a koncentrálási képesség csökkenése, ingerültség, idegesség. E tünetek különösen stresszhelyzetben erősödhetnek fel, hiszen a cigarettát sokan elsősorban konfliktushelyzetekben veszik elő, éppen pszichikai hatásai miatt.

Az alkohol-szint csökkenése a testben fejfájással, rosszulléttel és lehangoltsággal jár. Ezek az elvonási tünetek visszavezetnek az alkohol kívánásához. Ezáltal nő a függőség.

A függő magatartáshoz az illető szenvedélybeteg különböző fokozatokon keresztül jut el, melyet az alkoholfogyasztók esetében a WHO a következőképpen határoz meg

absztinensek: nem fogyasztanak alkoholos italokat

szociális ivók: főleg társaságában isznak, az ivás célja nem a részegség, bár időnként ez is előfordulhat

nagyivók: rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek, közéjük tartoznak a „probléma-ivók”, akik nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, hogy a gondjaiktól megszabaduljanak (ezek az emberek gyakran válnak alkoholbeteggé)

alkoholbetegek: függetlenül a rendszeresen fogyasztott alkohol mennyiségétől, alkohol dependencia alakul ki, és a betegek tevékenysége illetve gondolatai az alkohol megszerzése körül forognak, kezelésük esetén szabályos elvonási tünetek alakulnak ki, ami mindenképp orvosi ellátást igényel.

 A szenvedélybetegségek közös jellemzői

Minden ember, aki egészséges, belső szabadságot élvez és uralja szenvedélyeit. Rendelkezik egyéni akarattal, az érzések magas intenzitásával, képes józan extázisra, el-ragadottságra, az éber álmot (a kóros játékszenvedély és hallucinogének világát) vagy az én centrikus világot (a vásárlási kényszert, a kényszeres evést, az alkoholizmust és ó-piát függőséget) kivédve, illetve maga mögött hagyva. Tehát megkapja szabadon ugyanazt a kellemes élményt, a szenvedélybetegségek káros következményei, szövődményei nélkül.

Azok akik ezen hatásokat nem tudják megfelelően kontrollálni, a szóban forgó súlyos következmények áldozataivá válnak. Ez vezethet a függő magatartás kialakulá-sához, mely a szenvedélybetegségek alapvető közös tulajdonsága. Jellemzőjük, hogy használatuk kezdetben kellemes érzéssel tölti el az egyént, minden feszültség időlegesen háttérbe szorul. Majd fokozódik a szer utáni csillapíthatatlan vágy melynek megszerzése az elsődleges jelentőségű lesz, használata minden mással szemben előnyt fog élvezni.

Egyszerű, de téves problémakezelési módszer, hiszen a kémiai hatás elmúltával a problémák ugyanúgy megmaradnak, vagy még erőteljesebben jelentkeznek.

Ezek alátámasztását a következőkben fogom taglalni.

Mentális tényezők

A szenvedélybetegségeket gyakran a stresszkezelés és a konfliktusmegoldás kóros módjaként említjük. A komorbiditás pedig különös figyelmet érdemel a szorongással és a depresszióval kapcsolatban. Közös gyökerű problémákkal állunk ugyanis szemben, mindegyik esetében adaptációs zavarról van szó. A jelenség kétoldalú kapcsolatot feltételez: a depresszió és a szorongás nemegyszer együtt járnak a káros szenvedélyek magasabb előfordulásával, így alkohol- és drogfogyasztással, sőt, dohányzással is. Ugyanakkor ez a folyamat kétirányú, hiszen ezek a szerek maguk is hajlamosítanak mentális zavarok kialakulására, illetve súlyosbítják azokat. Mindez nemcsak a diagnosztika szempontjából érdemel figyelmet, hanem gyakran a terápia hatékonyságát is veszélyezteti. A háttérben biológiai és pszicho-szociális hatások egyaránt igazolhatók. A rendszeres használók körében lényegesen gyakoribb a depresszió, a szorongás, az öngyilkossági késztetés, ami jelzi, hogy függőségre hajlamosít a háttérben megbújó, olykor látens pszichikai zavar. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokkal inkább rászokik a függőségeket okozó szerek használatára, így a dohányzásra is az a fiatal, aki hajlamos szorongásra, depresszióra. Hosszú távon azonban maga a szerfogyasztás is súlyosbíthatja a mentális zavarokat. Pl.: A dohányzás esetében öt és félszer nagyobb rizikóval kell számolni generalizált szorongás szindróma előfordulásával. A dohányzást igen erős prediktornak találták a depresszió és egyéb emocionális zavar esetében is, ami annyit jelent, hogy a dohányzást a jövőbeni pszichopatológiai jelenségek erős markerének tekinthetjük. Az illegális drogokhoz képest kevésbé ismertek a dohányzás mentális zavarokkal való összefüggései. A dohányosok körében azonban igen gyakori, hogy a nikotin pszichoaktív hatásait használják fel hangulatjavításra és a depresszió tüneteinek enyhítésére.

Elengedhetetlen a hangulatbefolyásoló viselkedések mélyebb vizsgálata, hiszen az ezekre való beszűkülés vezet az imént említett szenvedélybetegségekhez. Ami közös e magatartásokban az – az, hogy a tudat ill., az érzékelés beszűkítése révén hat az illető valóság érzékelésére (csökken a problémák súlyának érzékelése), és ezáltal képessé válik saját feszültségének oldására. Másképp fogalmazva tudatának beszűkítése révén az érzékelés megváltoztatásával „kontrollálja az illető a realitást”, miközben a tényleges megoldáshoz nem jut közelebb, sőt leépíti ill., gátolja személyiségét ill., annak fejlődését. Az efféle stratégiákat nevezzük nem adaptív aktív kontrollszerzési stratégiáknak. Az illető tehát egyfajta kísérletet tesz arra, az érzékelésének ill. tudatának beszűkítése révén, lecsökkentse az emberi létforma, létezés (emberségünk) teljességét a tapasztalás (ösztön én) szintjére, amelyet szinte magasztal, és amelynek később a rabjává válik. (Én degradáció.)

A szenvedély beteg a saját szenvedélyének rabja, amely ellen hasztalan küzd, de nem képes ellenállni. Komoly erőfeszítésébe kerül, és nagy akaraterőről tesz tanúbizonyságot, hogy az alattomos betegség ellenére megőrizze önbecsülését. A beteg egó azért, hogy ne legyen elnyomva hatalomra vágyik. Az alkoholista illetve drogfüggő ezért végtelenül egocentrikus, és beteg énje gyakran ésszerűtlen tettekre ösztönzi. Uralkodni akar másokon. Az ivás, drogfogyasztás szünetelésekor sem tűnnek el a tünetek, csak akkor múlnak el, ha megszűnik a szerfogyasztás és a betegesen megnövekedett egó visszaáll normálisra. A gyógyuláshoz elengedhetetlen az egó leapadása.

Társadalmi tényezők

A drogfüggőnek és az alkoholistának a hatalomvágy a legfőbb kompenzáló eszköze az énjét uraló követelőző és könyörtelen úrral, a függőséggel szemben. Énje beteg, a hűtlenséget találja vonzónak. A drogfüggő és az alkohol formálta személyiség sekélyes, egyszerűen nem érdeklik más emberek. Önmagán az iváson kívül szinte az összes viselkedésbeli tünet a hatalom megszerzésére és a vele való visszaélésre irányuló erősen túlzott törekvésében nyilvánul meg. Fontos hatalmi tünetek: a tagadás; hazudozás; túlteljesítés; erkölcsi eltorzulás; baj; alattomosság, ravaszság; hamis, alaptalan vádaskodás; nagystílűség; mások megalázása; sorozatos pusztítás; többszöri házasság és válás; barátok megtagadása; agresszív szexuális viselkedés; ésszerűtlen sértődöttség; felszínes érzelmek; báj; „telefon kór”; túlzott ápoltság; „földrajzi gyógymód”; vallás megtagadás;

A szenvedélybeteg élen jár annak tettetésében is, hogy a betegség nem is létezik. A tagadás megerősítő tünet, ahogyan a nem beismerés is az. Ha a beteg ember nem hajlandó belátni, hogy beteg, akkor nincs meg a gyógyításához szükséges első lépés – annak felismerése, hogy valami baj van. Az ellenséges viselkedés tipikus vonásuk. Gyakran dühöngnek, sajátos hajlamuk van arra, hogy másokat vádoljanak aljassággal vagy mocskossággal. Egyik kedvenc támadási technikájuk az alaptalan vádaskodás.

A szerek használata szoros összefüggést mutat az erőszak (agresszivitás) és a bűncselekmények megjelenésével. Legfontosabb oka a fékezhetetlen vágy a megfelelő mennyiség megszerzésére. A leggyakrabban elkövetett bűncselekmények a lopások, rablások stb. Egy másik oka, hogy átmenetileg feloldódnak azok a gátlások, melyek egyéb körülmények között fékezik a nyílt agresszió megjelenését. Amikor fogyasztásuk nagyon korán válik rendszeressé, nemegyszer tapasztalható, hogy az egyén pszichológiai fejlődése elakad, és az éretlen személyiség nem ismer más módszert a problémák kezelésére, mint az erőszakot. Továbbá nem egyszer súlyos vagy végzetes baleset okozója lehet.

Fiziológiai tényezők

A szenvedélybetegségeknek külső fiziológiai jelei is lehetnek.

Enyhe fiziológiai tünet: fáradság, levertség, kimerültség, kedvtelenség, izzadás, borzongás, remegés, nyugtalanság

Súlyos fiziológiai rendellenesség: keringési szív és érrendszeri (szívinfarktus), daganatos megbetegedés (elsősorban rosszindulatú (daganatok), idegrendszeri (remegés)

Összességében elmondhatjuk, hogy a szenvedélybetegségek negatív hatásai az ember egész életére kihatnak. Kezdve az alapvető személyiségjegyek megváltozásán át, a társadalmi és szociális kapcsolatok elvesztéséig, a fizikai leépülésig az életveszélyes betegségek kialakulásáig. Mindezekből látszik, hogy egy komplex kérdéskörrel állunk szemben, ezen téma tárgyalásakor.

 Az egészségre káros szenvedélyek kialakulása

Nem ismeretes más olyan módszer, amelynek segítségével a szenvedély betegeket olyan hatékonyan kezelték volna, mint ahogyan azt az **, a továbbiakban ezt az egyszerűség kedvéért iszlám módszerként nevezem. Hogy a vallásokban jelenlévő szenvedélybetegségek ellen ható potenciálokat, aktivizálható mechanizmusokat meghatározzam, az iszlám módszer helyzetelemzését szeretném elvégezni. Az iszlám módszer helyzetelemzésének kritériumai azonban a pogány arab társadalom alkoholizmusában szerepet játszó faktorai.

Hogy e kritériumokat, az arab társadalom szenvedélybetegségében szerepet játszó faktorokat meghatározzam, az iszlám előtti társadalom -tudatlanság időszaka, avagy pogány arab társadalom- helyzetét kell először elemezni a napjainkban leírt, tudományosan elfogadott szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó faktorok kritériumai alapján.

Ezen elemzés tanulságát felhasználva írom majd le a  részben napjaink társadalmában is megfigyelhető a szenvedélybetegségekhez vezető faktorokat, bizonyítva ezzel, hogy a szenvedélybetegséghez vezető tényezők a középkor pogány arab társadalmában is ugyan azok voltak, mint napjainkban. Mivel a következő fejezetekben különös hangsúlyt szeretnék fektetni a spiritualitásra, a megfelelő probléma kezelési módszerekre és az ember életében jelenlévő célok jelentőségére, ezen tényezők hiányának jelentőségével a -as alfejezetben még kiemelten foglalkozom.

Forrás: iszlam.com

Tovább a teljes cikkre: http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/testi-lelki-egeszsegunk/szenvedelybetegsegek#_Toc194677037#ixzz1LIeGEgKU

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s