Hihetetlenül érdekes adatok az öregedésről!

Közzétette:

A népesség öregszik: milyen jelentősége és hatása van ennek a ténynek? Milyen változtatásokat visz véghez az idősebb generáció?

Az egész emberi történelem összes 65 éven felüli személyének kétharmada él jelenleg a földön. A század közepére a születéskor várható élettartam eléri a 100 évet, és az emberiség kétharmada nyugdíjas lesz: ez lesz egyfelől „az emberi civilizáció diadala”, másfelől beláthatatlan nehézségek forrása.


hirdetés Csak egyetlen példa: amennyiben nem sikerül az Alzheimer-kór mágikus gyógyító piruláját felfedezni, akkor az Egyesült Államokban a jelenlegi 4 millió helyett két évtized múltán 14 millió szellemileg leépült öregről kell majd gondoskodni – és az Alzheimer-betegség csak egy a sokféle, önellátásra képtelenné tevő betegség közül.

Életbevágóvá vált a társadalom és az egyén számára egyaránt, hogy a robbanásszerűen növekvő élettartam harmadik harmada is élhető és értékes legyen.

Nem mindig volt ez így…A történelem előtti korokban egy ember 25 évet élt, a Római Birodalomban már megélték a harminc évet is, az Egyesült Államokban pedig 1870-re a 40 év lett az átlagos élettartam. A nők nagy része még kétszáz évvel ezelőtt is meghalt a húszas éveiben valamilyen szülési szövődmény következtében.

Öregedő emberiség

A születéskor várható élettartam az elmúlt 160 évben évente negyedévvel nőtt. Ez a folyamat ma sem lassul, ezért matematikai modellek alapján biztosra veszik, hogy az elkövetkező ötven évben a fejlett országokban várható élettartam eléri majd a hihetetlennek tűnő száz évet, és az emberi élet végső határát 113–124 évre teszik.

2001-re a világ népessége elérte a 6,1 milliárdot, és évente 1,3 százalékkal, közel 80 millióval gyarapszik. A növekedés felét India (21%), Kína (12%), Pakisztán (5%), Nigéria (4%), Banglades (4%) és Indonézia (3%) adja. 2050-re a világ népessége 7,9–10,9 milliárd lehet. A fejlett országokban jelenleg 1,2 milliárd ember él, népességük várhatóan csökken: Japán és Németország lakossága 14, Olaszországé és Magyarországé 25, Oroszországé, Grúziáé és Ukrajnáé 28–40 százalékkal lesz kevesebb. A 60 éven felüliek száma a mai 606 millióról 2050-re közel 2 milliárdra gyarapodik.

Az Age Wave és a várható hatások

A jelenséget az emberiség izgalmas kihívásának is tekinthetjük, amelyet – sok egyéb korábbi sorskérdéshez hasonlóan – minden valószínűség szerint meg fog oldani. A megoldás körvonalai többek között az amerikai Baby Boom nemzedék viselkedésének kutatásából rajzolódnak ki. Ken Dychtwald felismerése volt, hogy e nemzedék életének minden időszakában képes volt alapvetően megváltoztatni a társadalmi fejlődés irányát: bármely életszakaszba léptek is, ami őket abban az időben foglalkoztatta – lett légyen gazdasági, személyes vagy akár egészségügyi kérdés –, a társadalom és a piac meghatározó témájává vált. Megoldásaik révén újjáalakultak a kapcsolati viszonyok, a születésszabályozás, a gyermekek gondozása, a munkahelyek, a banki kölcsönök, az egészségügy, az információs technológia. Ma ez a nemzedék az USA gazdaságának meghatározó ereje: az ő tulajdonuk a gazdasági vagyon 77, a részvények 66 százaléka, ők ellenőrzik a gazdaság 70 százalékát. Az elköltött pénz 50 százalékát ők költik el, ők veszik az új autók 40, a luxusautók 48 és a luxusutazások 80 százalékát. Ők kötik a hosszú távú gondoskodási biztosítások 90 százalékát, ők veszik igénybe az orvosi vizsgálatok 45 százalékát, ők vásárolják a szabadon hozzáférhető gyógyszerek 51 és az orvos által felírt szerek 71 százalékát!

Dychtwald 1989-ben írta AgeWawe című bestsellerét, amelyben elemezte e nemzedéknek a korábbiakhoz képest alapvetően megváltozott igényeit:

  1. Aggodalom az idült betegségek fellépésétől, és a vágy, hogy mindent megtegyenek a fizikai öregedés késleltetéséért.
  2. A pénzeszközök mennyiségének növekedése, a keresőképesség kiterjedése.
  3. Az ötven éven felüliek korcsoportja életszakaszok szerint tovább strukturálódik: az igények különbözőek a gyermekek fészekhagyása után, a nagyszülővé válás idején, a nyugdíjba vonuláskor, megözvegyüléskor, vagy a késői újabb munkavállalás esetében. Minden életszakasz új kihívásokkal, és új lehetőségekkel is rendelkezik.
  4. Az élmények iránti vágy megelőzi az anyagi javak megszerzésének vágyát.
  5. Az életmód összetettsége miatt az „üres idő” továbbra is hiányzik.

Dychtwald tíz évvel később újabb jóslattal állt elő: figyelmeztetett azokra az óriási feladatokra, amelyeket a korhullám állít majd az egészségügy és a gazdaság elé. Vízióját azóta további vizsgálatok támasztották alá: míg a 20. század a fiatalságot eszményítette, a 21. kénytelen lesz az érettekre összpontosítani.

Hazai statisztikák

Magyarországon a 60 éven felüliek aránya 2002-ben 20,6 százalék, ezen belül a 60–69 évesek részaránya 50, a 70–79 éveseké 38, a 80 évesnél idősebbeké 12 százalék. Nyugdíjasok teszik ki a népesség egyharmadát, míg a gyermekkorúak mindössze 17 százalékát – és ez az arány még sokáig romlani fog.

Mi nemcsak öregszünk, fogyunk is, méghozzá megállíthatatlanul és rohamosan, évente mintegy 40 000 fővel, mivel 1000 lakosra évente 9,5 élve születés és 13 halálozás esik. A férfiak halálozása a negyvenes éveiktől növekedni kezd, és minden korcsoportban kifejezettebb a nőkénél, ezért a teljes népességet számítva 100 férfira 110 nő jut, míg a 60 éven felüli népességben 100 férfira 159 nő. A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 66 év, nőknél 75 év. (Összehasonlításképpen: a skandináv országokban a férfiak élettartama 78-79 év, a nőké 79-81 év, Japánban mindkét nemnél 82-82,5 év.)

Íme, a jövő irányzatai a populációbiológusok szerint

Folytatódik a népességszám csökkenése, Magyarország lélekszámát 2010-re 9,67 millióra, 2050-re 7,4–8,8 millióra becsülik. A munkaképes korúak (20–64 évesek) száma 2010 után jelentősen csökken, mert kilépnek közülük az 1950-es években született, nagy létszámú korosztályok. (Újabb csökkenés akkor várható, amikor az 1970-es években született korosztályok is elhagyják a munkaképesség korát.) Az idősek létszáma a csökkenő népességen belül növekedni fog, a 65 évesek és idősebbek száma 2050-ig csaknem megkétszereződik. A 2015-től kibontakozó elöregedési korszak alapjaiban veszélyezteti az időskori ellátórendszereket és finanszírozásukat.

Cikkünk megírásában a Korkontroll volt segítségünkre.
A legtöbben szeretnének egészségesen élni. Ám az egészségtudatos életmód sokaknak a mindennapi életébe egyáltalán nem, vagy csak nehezen beilleszthető, misztikus dolgot jelent. A korkontrollvizsgálatok az egyéni egészségi kockázatok idejekorán történő feltárását és személyre szabott csökkentését célozzák.

Forrás: Ötvenentúl.hu – Élvezd a korodat!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s