A magány és az immunrendszer működése: új összefüggések

Közzétette:

Amerikai kutatók felfedezték, hogy a magány hatással van az emberek fehérvérsejtjeinek génműködésére, ami befolyásolja immunrendszerük működését is. Az eredmények magyarázatul szolgálhatnak a magányos emberek körében tapasztalt magasabb halandóságra és számos betegség gyakoribb előfordulására.

magany_07Régóta ismert, hogy az emberek társas élete hatással van egészségi állapotukra. Azok, akiknek sok olyan barátjuk van, akikkel szoros, bensőséges kapcsolatot tartanak fenn, egészségesebbek és átlagosan tovább élnek, mint azok, akiknek magányosan, a többi embertől elszigetelve telnek a napjai. Mindeddig azonban nem volt ismert e jelenség oka: több kutató azon a véleményen van, hogy a magányos emberek magasabb mortalitásának hátterében az állhat, hogy nem kapnak segítséget másoktól mindennapi életük során: nincs, aki elvigye őket az orvoshoz vagy segítsen a nehéz csomagok cipelésében, esetleg anyagilag is segítse őket, ha megszorulnak. Mások úgy vélik, hogy a magány közvetlenül befolyásolja az emberek egészségi állapotát, és megnöveli számos betegség kialakulásának kockázatát. Ezen elmélet igazolására egészen mostanáig nem végeztek kísérleteket.

Steve Cole és munkatársai, a Los Angelesben lévő Kalifornia Egyetemen azt vizsgálták, hogy hogyan hat a magány az emberek immunrendszerére. Ha ugyanis az immunrendszer működése zavart szenved, akkor csökken a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképessége, és ez megmagyarázhatja a magányos emberek körében tapasztalt gyakori megbetegedéseket. A vizsgálat során tizennégy önkéntes résztvevőtől vettek vért, és elkülönítették fehérvérsejtjeiket (tudományos nevükön leukociták). Ezután megvizsgálták a fehérvérsejtek összes ismert génjének aktivitását, tehát azt, hogy milyen sok génátirat készül róluk. Ez ugyanis a génműködés első lépése: a DNS-molekula egy szakasza alapján hírvivő RNS-másolat készül, amely később a felépülő fehérjelánc mintájául szolgál. A részvevőknek ezen kívül ki kellett tölteniük egy pszichológiai kérdőívet, amelynek segítségével a kutatók megállapították, hogy mennyire magányosak. Ezt a tesztet az 1970-es években fejlesztették ki ugyancsak a Kalifornia Egyetem Los Angelesben lévő részlegénél, és azóta széles körben alkalmazzák a pszichológiai gyakorlatban. A teszt kérdéseire adott válaszaik után a résztvevők pontokat kaptak, és minél magányosabb volt valaki, annál magasabb összpontszámot ért el. A válaszokat kiértékelve a kutatók úgy találták, hogy a tizennégy emberből hatan nagyon, míg a többiek kevéssé érezték magukat magányosnak (pontjaik a maximális pontszám felső illetve alsó 15 százalékában voltak).

A pszichológiai és a génműködést jellemző adatokat összevetve Cole és munkatársai úgy találták, hogy a leukociták számos génje eltérő módon működik az intenzív társas életet élő, illetve a magánnyal küzdő emberekben. Ezek közül 78 gén intenzívebben működött, tehát több fehérjetermékük képződött: a gyakrabban átíródó gének közül több is fontos szerepet játszik az immunrendszer aktiválásában és a gyulladásos folyamatok elindításában. Sok más, hasonlóan fontos funkciót betöltő gén működése viszont jelentősen csökkent a magányos emberekben (egész pontosan 131 gén aktivitása), emiatt az ő immunrendszerüknek valószínűleg gyengébb a vírusok elleni védekezőképessége, és leukocitáik is kevesebb antitestet termelnek.

Cole és munkatársai kimutatták, hogy a résztvevők immunrendszerének működési különbségei nem hozhatók összefüggésbe más ismert tényezőkkel, mint az életkor, az általános egészségi állapot, a testsúly vagy a gyógyszeres kezelés. Úgy találták, hogy a fehérvérsejtek működése erősen függ attól, hogy a részvevők mennyire érezték távolinak maguktól ismerőseiket. Érdekes módon az eredményeket nem befolyásolta az, hogy hány embert ismernek a résztvevők, hiszen sokukkal valószínűleg szinte semmilyen személyes kapcsolatuk sincs. A kutatók reményei szerint ezek az eredmények a jövőben segíthetnek abban, hogy célzott kezeléssel megelőzzék azokat a betegségeket, amelyek kialakulását valószínűleg elősegíti a magány, így a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, a vírusos fertőzéseket vagy a rákot.

Forrás: Molnár Csaba – Origo

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s