Művészeti körkép a Skót Parlamentben

Közzétette:



Igazi neo-kultúrkincsek bújnak meg a Skót Parlament falai között. A 431 millió fontért (több mint százötven milliárd forintért!) megépített, modern jellegű Skótszágház számos építészeti díjat bezsebelt már és várhatóan fog is még a jövőben. A skót kultúra, a skót nemzeti örökség védelme és annak mutatása természetesen a csodás épületben (és azon kívül is) kiemelt szerephez jutott.

A Jamie Stone képviselő által vezetett kulturális kormányzati csoport közel nyolcvan műalkotást választott ki, amelyek helyet kaptak az óriási épületben. Festmények, fotók, szobrok és bútorok is szerepeltek a listán, amelyet a szakmai csoport előre meghatározott stratégia szerint választott ki. Mint fogalmaztak: az alkotásoknak valamilyen módon tükröznie kellett a skót emberek viszonyát hazájukhoz, földjükhöz, tengereikhez. A látogatók információs pultját például David Colwell tervezte, miután megnyerte a kiírt pályázatot. Hasonlóan szinte minden apróságnak külön tervezője és egyedi célja volt – még az üléstermekben látható asztalokat is ezen design-követelmények alapján készítették.

Persze tudjuk, hogy nem csak házon belül, de házon kívül is remekművek vannak. Ott van például a Parlamenthez vezető úton a Canongate Wall (lásd képünkön), amely egyfajta homlokzatként funkcionál. A falat Sora Smithson tervezte, a belefabrikált skót kőtáblákat Gillian Forbes és Martin Reilly faragták ki. Ezen táblákon neves skótoktól származó idézetek olvashatóak, többek között Robert Louis Stevensontól, Andrew Carnegietől, Robbie Burnstől, Walter Scottól, de olvashatóak ismeretlen szerzőtől származó népdalrészletek, versidézetek is – számos gaelic nyelven. A fal elkészítésénél mintegy húsz fajta, Skóciában fellelhető követ használtak fel. A homlokzat délebbi végén Edinburgh látképének fantasztikus, vésett karcolata látható, amely Enric Miralles munkája. Úgy tudni, a Princess street azon látképét örökítette meg, amelyet a Balmoral Hotelből kinézve látott.

Mindenképpen említésre érdemes még a Parlament mellett lévő (de hozzá tartozó) Queensberry House bejáratánál lévő idézet. A járdába vésett szöveg a Bibliából való, mégpedig Scots nyelvjárásban. Gary Breeze munkája a szép betonintarzia, amelyen az olvasható: Gin I speak wi the tungs, O men an angels, but hae nae luve I my hairt, am no nane bette, nor dunnerin bress, or a ringing cymbal.

Hogy rövid körképünk teljes legyen: a Parlament épületének bejáratánál két gyermekvers olvasható, szintén kőbe vésve. A tizennégy éves Robert Adam (Cushnie városából) és a tizenöt éves Mairead MacNeil (Barra-szigete) költeménye nyerte a kiírt pályázatot, előbbi angol nyelvű, utóbbi fiatal költő gaelic nyelvű versével nyerte el a dícső lehetőséget – és feltehetően a halhatatlanságot is.

Forrás: Albannah


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s