Tegyél így – és mindenütt szívesen látnak!

Közzétette:

Vajon érdemes-e elolvasni ezt a cikket, ha meg akarjuk tanulni, hogyan szerezzünk barátokat? Miért nem tanulmányozzuk inkább a világ legnagyobb művészének barátszerző módszerét? Hogy kiét? Bármikor találkozhatsz vele az utcán. Ha három méternyire leszel tőle, elkezdi csóválni a farkát. Ha megállsz és megsimogatod, majd kiugrik a bőréből, hogy megmutassa, mennyire szeret. Te pedig tudhatod, hogy semmilyen gyakorlati oka nincs e szeretetkitörésnek: sem ingatlant nem akar eladni neked, sem férjhez menni nem no_lepcsonakar hozzád…
Gondoltál-e már arra, hogy a kutya az egyetlen állat, amelyiket nem a hasznáért tartanak. A tyúknak tojnia kell, a tehénnek tejet kell adnia, a kanárinak énekelnie kell. A városi kutya azonban abból él, hogy szeret téged.
A kutya sohasem olvasott könyvet a lélektanról. Nem is volt rá szüksége. Valami isteni ösztön súgta meg neki, hogy két hónap alatt több barátot szerezhet, ha őszintén érdeklődik mások iránt, mint két év alatt, ha arra törekszik, hogy mások érdeklődjenek iránta. Igen, megismétlem: két hónap alatt több barátot szerezhetsz, ha őszintén érdeklődsz mások iránt, mint két év alatt, ha arra törekszel, hogy mások érdeklődjenek irántad.
Mégis ismerek, és más is ismer olyan embereket, akik úgy élik le az életüket, hogy állandóan érdeklődést akarnak kelteni önmaguk iránt másokban. Ez persze nem sikerül. Te nem érdekled az embereket. Én sem érdeklem őket. Csak önmaguk önmaguk érdeklik őket — reggel, délben, este.
Ha azt hiszed, érdekled az embereket, válaszolj erre a kérdésre: ha ma este meghalnál, hányan mennének el a temetésedre?
És miért is érdekelnéd az embereket, hacsak ők nem érdekelnek téged? Fogd a ceruzád, és írd le a választ.
Ha csupán arra törekszünk, hogy lenyűgözzük az embereket, és felkeltsük az érdeklődésüket irántunk, sohasem lesz sok igazi, őszinte barátunk. A szó nemes értelmében vett barátságok nem így születnek.
Alfred Adler, a néhai híres bécsi lélekbúvár, írt egy könyvet Mit jelent az élet számodra címmel. Ebben így ír: “Azok, akiket embertársaik nem érdekelnek, a legnagyobb nehézségekkel küzdenek az életben, és a legnagyobb akadályt jelentik mások számára. Minden emberi balsiker tőlük származik.”
Bölcs könyvek tucatjait olvashatod el a lélektanról, amíg ennél fontosabb megállapítással találkozol. Nem nagyon szeretem az ismétléseket, de Adler állításának olyan mély értelme van, hogy mégis kiemelem és megismétlem:
“Azok, akiket embertársaik nem érdekelnek, a legnagyobb nehézségekkel küzdenek az életben, és a legnagyobb akadályt jelentik mások számára. Minden emberi balsiker tőlük származik.”
Személyes tapasztalatból tudom, hogy az ember meg tudja nyerni még a legelfoglaltabb emberek figyelmét, idejét és együttműködését is, ha őszintén érdeklődik irántuk. Hadd mondjak egy példát.
Egyszer szépirodalmi tanfolyamot rendeztem a brooklyni művészeti és tudományos intézetben; szükségem lett volna arra, hogy egy csomó előkelő és erősen elfoglalt író eljöjjön Brooklynba, és tartson előadást. Megírtuk nekik, hogy mennyire nagyra becsüljük munkásságukat, mennyire érdekelnék a hallgatóságot a tanácsaik, és mennyire szeretnék tudni sikerüknek a titkát. Mindegyik levelet körülbelül százötven résztvevő írta alá. Azt is közöltük a meghívottakkal, hogy tudjuk, mennyire elfoglaltak, ezért nem is kérjük, hogy megírják az előadásukat. Helyette csatoltunk egy kérdőívet és kértük, válaszoljanak a személyüket, valamint munkamódszerüket illető kérdésekre. Ez tetszett nekik. Kinek ne tetszett volna? Feleletképpen felkerekedtek, és eljöttek Brooklynba, hogy segítségünkre legyenek.
Éveken át mindig gondom volt rá, hogy nyilvántartsam barátaim születésnapját. A módszerem? Bár a legkevésbé sem hiszek a csillagjóslásban, megkérdezem beszélgetőpartnereimtől, hogy szerinte van-e az emberek születésnapjának valamilyen összefüggése a jellemükkel és hajlamaikkal. Ezután mellékesen megkérdezem, hogy mikor született. Ha például november 24-ét mond, néhányszor elismétlem magamban. Abban a pillanatban, amint hátat fordít, gyorsan följegyzem a nevét és a születésnapját, otthon pedig átírom a születésnapokat nyilvántartó füzetembe.
Ha barátokat akarunk szerezni, lelkesen és lendülettel köszöntsük az embereket! Használd ugyanezt a módszert, ha telefonhoz szólít valaki. A “halló” szót olyan hangon mondd, amelyik elárulja, mennyire örülsz, hogy beszélhetsz az illetővel.
Vajon megteszi-e ez a gondolkodás az üzleti életben is a magáét? Tucatszámra idézhetném az igenlő példákat.
Ha tehát meg akarod szerettetni magad az emberekkel az első szabály:
MUTASS ŐSZINTE ÉRDEKLŐDÉST MÁSOK IRÁNT!

Felhasznált irodalom: Dale Carnegie: Sikerkalauz – Minerva, Budapest, 1989

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s