Irodalom – 55 Oldal

Középkori diákdalok – Ó, Fortuna

(O Fortuna) 1 Ó, Fortuna, mint a Luna egyre-másra változol: majd nagyobbodsz, majd meg elfogysz; hej, az

Jean de La Fontaine (Château-Thierry, 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.) francia író és költő.

Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.) ; angol költő, George Byron és

LA VEILLÉE Haláltusa nélkül, csendben hunyt el, ahogy olyan asszonyhoz illik, akinek makulátlan volt az élete; most

Ő ma a legkomolyabb magyar író. (Ezért érzi, hogy nehéz neki szatírát nem írni.) Komolyan veszi a művészetet,

Csillagvilágok hullton hullnak, hullvást meggyúlnak és kimúlnak, hullnak szegények sebesen, egymásra merőlegesen; hol a Tejút tündér övéből, hol

Jaj de meleg van uraim, És hölgyeim, Jaj de meleg van Pestnek minden utain, Buda minden völgyein. Pfű!

Ha sok időnk lenne e földtekén: vonakodásod nem rühellném. Töprengenék, hol töltsem el veled a végtelen szerelmi éveket.

Babits Mihály huszonhárom éves korában mutatkozott be a főváros olvasóközönségének (Budapesti Napló, 1906), első kötetét három évvel később

Nem, mára nem lehetett számítani, igazán. Hiszen számított rá, persze hogy számított, sőt múlt éjjel álmodott is ilyesfélét: