József Attila – Tavaszi ének
Éneklem a tavaszt, a fényt, Bimbózó ifjú zöld reményt, Szerelmes szívem sóhaját S csitítgatom szegényt, Nekem nyilik minden
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Éneklem a tavaszt, a fényt, Bimbózó ifjú zöld reményt, Szerelmes szívem sóhaját S csitítgatom szegényt, Nekem nyilik minden
(részlet) [Tavasz édes mámorában] 1 Tavasz édes mámorában, nem májusban, még korábban mikor teljes napsugár van,
A tavasz rózsás kebelét kitárva, Száll alá langyos levegőn mezőnkre. Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek, S illatot isznak. Alkotó
(részlet) 16. Május – boldog hó –, tavasz teljessége! Érett, nagy szerelmet, büntetlent, nyilvánosat, boldogat példázó. Tiszta és
Joseph Heller amerikai író 1923. május elsején született New Yorkban. Egyetemi tanulmányai után irodalomból doktorált, majd regény- és
Félretévén azoknak rossz és unalmas szokásokat, kik még a világos, nyilvánvaló igazságról is örömest patvarkodnak, szükség, hogy ki-ki
Történet a Tabán utolsó napjaiból Akkor, ezelőtt öt évvel, már sokat beszéltek eltüntetéséről. Úgy kell neki, mondták szívtelen
Miguel de Cervantes Saavedra (1547–1616) a spanyol aranykor irodalmának világirodalmi rangú alkotója: költő, író és drámaíró volt. Fiatal korában Itáliába került, ahol a törökök
Ragyogó rügyre ült le most a nap s nevetve szamárfület mutogat. Madárfi erre eltátja csőrét, hunyorg feléje a
Április aranyként hull a fán át, a bujdosó levélke szopja ágát, sikongó hangot ád s lihegve nő körül