Közzétette:
1998. október 27-én halt meg Tolnay Klári
Első nagyobb filmszerepét a Meseautó című filmben játszotta el
Tolnay Klári 1945-ben ismerkedett meg Márai Sándorral, amikor a Varázs című darabját próbálták. A kapcsolatuk később szorosabb lett (ezt azonban a legnagyobb titokban sikerült tartaniuk). A költő verset is írt a színésznőhöz:
|
|
Márai Sándor: Ismeretlen kínai költő Kr.u. a XX. századból (részlet)„Te fintorogsz s táncolsz a nép előtt – |
A színházi életben és a film világában egyaránt sikeres színésznő első nagyobb szerepét a Meseautóban játszhatta el, de olyan filmekben is megjelent, mint A hölgy egy kissé bogaras, Egy csók és más semmi, Katyi, Férfihűség vagy a Keresztúton.
A színház sokat jelentett számára: 1935-ben lett a Vígszínház, 1950-től egészen haláláig a Madách Színház tagja volt. Színházi szerepeiben is sokféle oldaláról láthatták: volt szobalány és űrnő, királynő és utcalány, szerelmes és boldogtalan. Játszott Euridikét (Anouilh), Irinát (Csehov: Három nővér), Ibsen Nóráját, Dumas kaméliás hölgyét, Neubirgi Máriát (Hugo: A királyasszony lovagja) – és egyik legnagyobb alakításának, talán pályájának csúcsát jelentő Blanche-t, Tennessee Williams: A vágy villamosa c. darabjában
Így emlékszik vissza arra, miként is lett a neve Rozáliából Klári 1934 tavaszán, a Meseautó forgatásának megkezdése előtt:
„Gaál Béla kora tavasszal, még a vígszínházi jelentkezésem előtt többszöri figyelemre méltatott. Ez abból állt, hogy alaposan kikérdezett és meghívott magán filmiskolájába. Emlékszem, ott egyszer a nevekről is szó esett. A könnyen megjegyezhető, magyaros hangzású családi neveket kedveli a közönség – mondotta, majd kifejtette: bizonyos szerepkörökben nélkülözhetetlen a választékos keresztnév. A Rózsi cselédlányhangzású. Ellenkeztem: a Rózsi szép név, igaz, Mohorán minden második tehenet így hívnak. Aztán engedtem: szólítsanak ezentúl, Klárinak.”(Részlet Tolnay Klári: Egyes szám első személyben c. könyvéből) Tolnay pedig ezen a néven vált az ország egyik legnépszerűbb színésznőjévé.
forrás: Tolnay Klári (szineszkonyvtar.hu)
Tolnay Klári élete végéig aktív volt: halála előtt Szabó Magda Régimódi történetének színpadi változatában egy jólelkű apácafőnök szerepének megformálására készült. Számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát: 1951-ben és 1952-ben Kossuth-díjat, 1972-ben SZOT-díjat, 1950-ben Érdemes Művész, 1954-ben Kiváló Művész kitüntetést kapott.
(József Attila Könyvtár – Dunaújváros)
