Május harmadika a Nap napja

2008 óta a NASA közreműködésével ünneplik a Nap napját: ekkor olyan programokat szerveznek, amelyeken a Nappal, a Nap és a Föld kapcsolatával foglalkozó kutatásokat és felfedezéseket ismertetik. (Az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) ünnepe, amelyet 2008 óta tartanak meg.) Ekkor emlékezünk meg a hozzánk legközelebbi csillagról, amely több milliárd éve ragyogja be a Naprendszert. A Napnak meghatározó szerepe van nem csupán az élet kialakulásában, fejlődésében, a természet alakulásában, hanem a mindennapokban is. Ezt már a régen élt emberek is tudták, érezték – ennek is köszönhető a korai napkultusz kialakulása az egyes népeknél. Egyszerre istenítették és rettegték: „születéséről” több legenda is született, kultúrájukba valamilyen módon beépítették; s alig volt olyan népcsoport, amely ne félelemmel vegyes tisztelettel tekintett volna rá.

Az ókori Egyiptomban Ré napisten rendkívül fontos volt számukra: az uralkodó fáraókat a Ré gyermekének tekintették. Az antik görög mitológiák egyik alakja, Apollón (rómaiaknál Apollo) volt a ragyogó Nap, valamint a művészetek, a költészet, a zene istene. A buddhizmus Buddhában (neve jelentése: „Megvilágosodott”, „Fölébredt”) a Nap sokadik megtestesülését látja. Az aztékok, a „Nap népe” abban hittek, hogy az emberi áldozatok adnak erőt a Napnak ahhoz, hogy a fény és sötétség harcában az kerekedjen felül. A középkorban élt az a hiedelem, hogy a lélek a napsugárral jut az anya testében növekvő magzatba.„Jó példa a bibliai ősapánké, Ádámé, akibe lelket a világosság istene lehel. (…) A középkori keresztény művészet úgy ábrázolja Jézus fogantatását, hogy a (szent)lélek fénysugáron hatol Mária méhébe.”

(forrás: Jankovics Marcell: A Nap könyve. Csokonai, 1996)

Mára a Nap mitologikus tisztelete már nem él olyan élénken, mint az ókori társadalmakban; a ma embere inkább tudományos érdeklődéssel fordul felé. A tudósok számítása szerint a Napunknak mintegy 10-11 milliárd évre elegendő „üzemanyaga” van, amelynek mára körülbelül a felét használta el. Pusztulásáról több elmélet is született, amelyek ezzel együtt azt is vizsgálják, hogy vajon a Föld, és az azon található élet képes lesz-e ezt az eseményt túlélni. A különböző elméletek, forgatókönyvek pedig majd egy nagyon távoli jövőben nyernek igazolást vagy lesznek cáfolás áldozatai.

József Attila Könyvtár – Dunaújváros