Közzétette:
(Rosmarinus officinalis)
Dél-Európában, a Földközi-tenger mentén őshonos. Alak- és forma gazdag faj.
Jelentősége
Vadon Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Olaszországban, Dalmáciában, Madeirán, Korzikán és Észak-Afrikában terem.
A rosmarinus szó eredeti jelentése „a tenger harmata”. Ez is jelzi, hogy az alacsony termetű cserjék főleg a mediterrán tengerpartok mentén élnek.
Táplálóértéke
I
llat-, gyógy- és fűszernövényként a mediterrán vidéken kívül Észak-Amerikában, Németországban és az enyhébb telű Nagy-Britanniában is termesztik. A biokertészek igen nagyra becsülik, főzetének kitűnő rovarirtó hatást tulajdonítanak.
Étvágynövelő, illetve emésztést elősegítő hatását használják fel az ételkészítésnél, amikor a különböző húsokat 
rozmaringlevéllel szórják be. A ma oly népszerű flekken- és roston sütésnél is egyre gyakrabban használják.
Morzsolva forgalmazzák. Zártan, száraz helyen tároljuk. Mint minden aromás fűszert, ezt is óvatosan szabad adagolni.
Gyógyhatása
Gyógynövény. A jellegzetes és erőteljes illatú és ízű növény kiváló alacsony vérnyomás és kimerültség ellen, továbbá görcsoldó, gyulladás- és fájdalomcsillapító. A homeopátiában fejfájás ellen és vérkeringés-javítóként alkalmazzák. Teaként segít a kimerültség ellen, a fürdővízbe adagolva pedig felfrissít.
Gyógyhatású készítményei
A rozmaringtea készítésekor egy teáskanál füvet 2,5 dl vízzel leforrázunk, 5—10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük, mézzel ízesítve ihatjuk.
Forrás: Dr. Nagy Jenő – Növények az egészségért (44—45. oldal) Pannon-Literatúra Kft., 2021. ISBN 978 963 459 348 5
Lighthouse 