Vizsolyi) Károli) Bible

A katolikus vallástudomány

Közzétette:

 

 

A katolikus egyház igen gazdag és változatos istentiszteleti élete és gyakorlati vallásossága mellett hasonlóan impozáns módon kiépült tudományt is ápol, melynek szegletköve az a meggyőződés, hogy Jézus Krisztus az egyházat felruházta a minden igazságra elvezérlő szentlélek adományával is. A katolikus köztudat és igazság az egyház tekintélye által St. Peter's Basilica in Romeirányított és szabályozott hagyományon és szentíráson alapszik. A kettő közül – az egyház tanítása szerint – a hagyomány a fontosabb, mert ez tartalmazza Jézus Krisztus kinyilatkoztatását, melyet az apostolok őriztek s mely kinyilatkoztatás az apostolok korával lezáródott s azután mint írásba foglalt és mint szájhagyomány maradt az utókorra. Megőrzése és továbbadása az egyház tanító hivatalának a kötelessége. Ez a hagyomány az egyház hitbizománya (depositum fidei), melyet az egyház hívei üdvére és javára őriz. Az egyház gyűjtötte össze s a hagyomány csapódik le a szent iratokban, melyeket az ó- és újszövetségi szentírásban foglalt össze. A szent iratok nem azért szentek, nem azért szolgálnak zsinórmértékül, mert emberek írták, az egyház pedig utólag tekintélyével ruházta fel őket vagy azért, mert az isteni kinyilatkoztatást hiba és hiány nélkül tökéletesen megőrzik, hanem azért mert a szentlélek sugallatából készültek, tehát maga isten a szerzőjük s mert ilyen ihletett iratokként ajándékozta őket az egyháznak. A tridenti zsinat 45, illetve 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet számlál. (Mózes 5. könyve, Josua, Bírák, Királyok négy, Krónikák két, Ezdrás két könyve (a második Nehémiásé), Tóbiás, Judit, Eszter, Jób, Dávid zsoltárai, Példabeszédek, Prédikátor, Énekek éneke, Jesus Sirach, Ecclesiasticus, Ésaiás, Jeremiás Báruch könyvével Ezékiel, Dániel a 12 kis próféta: Hoseás, Joel, Amos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Nahum, Habakuk, Zofoniás, Haggeus, Zakariás, Malakiás és a Makkabeusok két könyve az ószövetségben, a négy evangélium, Máté, Márk, Lukács és János szerint, az Apostolok cselekedete, amit Lukács írt, Pál apostol 14 levele: a rómaiakhoz, kettő a korinthusiakhoz, a galatákhoz, az efezusiakhoz, a filippibeliekhez, a kollesebeiekhez, kettő a thessalonikéiekhez, kettő Timotheushoz, Titushoz, Filemonhoz, a zsidókhoz; Péter apostol két levele és János apostol három levele, Judás apostol egy levele és János titkos jelenéseinek a könyve az új szövetségben. A biblia hiteles és irányadó szövege a Vulgata nevű latin fordítás. A bibliát nem szabad önkényesen magyarázni. Hivatott magyarázója az egyház. XIII. Leo pápa 1902-ben külön pápai bizottságot alakított erre a célra (Commissio Pontificia de re biblica) és külön intézetet szervezett, melynek az a feladata, hogy a szentírás tanulmányozásával foglalkozzék. (Institutum Biblicum.)

Az egyháznak a hagyományon és a szentíráson alapuló tanát az egyházatyák, az egyház doktorai, zsinatok és pápák állapították meg, fejtették ki és szedték rendszerbe.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (559—560. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s