(Allium cepa L.)
A vöröshagyma vadon egész Ázsia területén előfordul. Elsődleges géncentruma Közép- és Nyugat-Ázsiában van. Iránban és Türkmenisztánban sok faja található, de fellelhető a Pamír-fennsíkon is. Ma az elfogadott, hogy az őshazája Iránban van Ott kezdték el először termeszteni, majd onnan került át Egyiptomba, innen Görögországba, majd Nyugat-Európába.
Jelentősége
Hazánkban is régen termesztik. Hagyományos körzete Makón alakult ki. Az első feljegyzés a Makón termelt vöröshagymáról az 1800-as évek elején készült, Már ekkor is exportáltuk. Ma is az egyik legfontosabb exportnövényünk. Táplálkozási jelentősége igen nagy.
Táplálóértéke
A vöröshagymának a beltartalmi értékei közepesek, kivéve a szénhidrát- és az élelmi rost-tartalmat, mert ezek a zöldségek viszonylatában jelentősek. Az ásványi anyagok vonatkozásában sem mutat a kalciumon és káliumon kívül egyik komponens sem kiugró értéket. A vitamintartalma jelentősebb. Az viszont egyértelmű, hogy értékei alatta vannak a fokhagymáénak.
Az egyik azon zöldségfélénk, amelyet szinte mindennap használunk, legyen az bármely étel: leves, tészta- vagy húsétel. A hagyomány abból alakult ki, hogy hagyma minden mennyiségben volt a háznál, a legszegényebbeknél is. És talán ennek is köszönhették a gyerekek a jó egészséget, ami részben a sok (nyers) hagyma fogyasztásának az eredménye.
A hagymafélék nagy része mikrobaölő hatású vegyületeket is tartalmaz, a vöröshagyma például allicint. Századok óta alkalmazzák gyógyászati célokra külsőleg és belsőleg is, Elsősorban levesek, főzelékek, húsételek ízesítésére használják, de önálló ételeket is készítenek belőle, és salátákhoz, hidegkonyhai ételekhez, savanyúságokhoz is számos módon hozzáteszik. Tavasszal a legkorábbi vitaminforrásaink egyike lehet a zöldhagyma, az újhagyma szára. A népi gyógyászat egyik legjobban megbecsült tagja.
Gyógyhatása
Nem gyógynövény. Tápértéke egyező a fokhagymáéval, gyógyító hatásukban is szinte azonosak. Ha sokat fogyasztunk fokhagymából, vöröshagymából, gázokat okoz a belekben.
A vöröshagyma csökkenti a meghűléses panaszokat, jó az emésztésnek, étvágygerjesztő, gombellenes hatású, fertőtlenítő. Külsőleg égési sebekre is használhatjuk. Segíti a szívbetegségek elleni védekezést, csökkenti a vér koleszterinszintjét. A népi hagyományos gyógyításban a kisebb bélférgek kiűzésére a fokhagymát, a nagyobb bélférgek kiűzésére a vöröshagymát alkalmazták, sőt még a galandférget is kiűzte a belekből.
Megbízható vizsgálatokkal azt állapították meg, hogy zsíros ételekhez vöröshagymát adva gyakorlatilag megállítható volt az érszűkület folyamata. Gátolja a daganatos megbetegedéseket.
Gyógyhatású készítményei
Ha megtörtént az égési sérülés, a lehető legrövidebb idő alatt centrifugázzunk ki néhány vöröshagymát. A kapott lében áztassunk locsogósra egy puha ruhát vagy gézt, és helyezzük borogatásnak az égett felületre. Ha minden jól megy, a seb nem hólyagosodik fel, és nem maradnak égési hegek.
A népi gyógyászatban a nagyobb bélférgek kiűzése úgy történt, hogy egy egész tányér összevágott hagymát kellett elfogyasztania a betegnek, lehetőleg egy ültő helyében. A kúra kellemetlenségét enyhíthetjük vöröshagymalével. Próbáljuk meg fele-fele arányban vízzel hígítani. A hagymalé ugyanis nagyon erős. Tisztán könnyen meghányathatja a fogyasztót. Ha nem érünk el sikert, térjünk vissza a tányér nyers hagymához.
Mézes szirupja szénanátha, meghűlés, köhögés esetén, a szem, orr, torok és gége nyálkahártyáját érintő allergiák, gyulladások és fertőzések kellemetlen tüneteinek enyhítésében segíti a gyógyulást. Karamellel készített teája meghűlés, influenza, köhögés esetén alkalmazható.
Forrás: Dr. Nagy Jenő – Növények az egészségért (84—85. oldal) Pannon-Literatúra Kft, 2021. ISBN 978 963 459 348 5