Közzétette: A keleti ortodox egyház kisebb-nagyobb területre terjedő önálló egyházak meglehetős laza szervezete, melyet csak a konstantinápolyi pátriárka által kifejezésre juttatott hitközösség tart össze. A nagy orosz birodalom egyháza éppoly egység benne, mint a sinai kolostor, melynek élén szintén pátriárka áll, kinek rangja a nemzeti egyházak vezetőinél semmivel sem alábbvaló. A hozzá tartozó pátriárkátusok a konstantinápolyi ökumenikus (egyetemes) pátriárka alatt a következők: 1. a konstantinápolyi, aki a török uralom alatt 1453 óta a török birodalomban élő ortodoxok „vezére és pasája” volt, 1860 óta a nép és a papság választja, 12 metropolitából álló egyházi, és szintén 12 (négy érsek és nyolc laikus ) tagból álló világi ügyekben illetékes tanács van mellette, 2. az alexandriai, 3. Az antiochiai, 4. a jeruzsálemi, 5. a sinai és 6. a ciprusi, melyeknek hatósága a körülöttük fekvő egyházakra terjed. Önálló nemzeti egyházak: 7. az orosz, melynek élén 1721 óta a cári rendelkezéseket végrehajtó a szent szinódus állt, amely a bolsevizmus forradalma óta óriási változásokon ment át, 8. a görög, melyet 1852 óta az athéni metropolita négy püspökből álló s királyi biztos által ellenőrzött tanáccsal kormányoz, 9. a bolgár, amely 1870 óta önálló, ez azonban szakadár-egyház, mert exarcháját a konstantinápolyi pátriárka 1872-ben kiátkozta, 10. a román, mely 1885 óta önálló, élén a bukaresti prímás-metropolitával, 11. a szerb, amely 1879 óta önálló s melynek feje a belgrádi érsek, 12. a montenegrói, melynek élén 1766 óta a cetinjei metropolita állott, 13. a karlócai, mely az 1690—1700 között magyar területre bevándorolt 40.000 szerb család egyházi hatósága, 14. ebből vált ki 1864-ben a nagyszebeni görög-keleti román egyháztartomány, élén a nagyszebeni metropolitával, 15. a bukovinai, melynek metropolitája Cernovitzban lakott, fennhatósága alá a bukovinai és a dalmáciai görög-keletiek tartoztak, 16. a lengyel, amelynek önállóságát 1924-ben ismerték el, élén a Varsóban székelő metropolita áll.
Az ortodox grúz diaszpóra temploma Moszkvában
Területi tagoltságánál valamivel egységesebb, de nem teljesen egységes nyelvi tekintetben. Istentiszteleti nyelve régen a görög, mely mellett a nemzeti nyelvek is sorra érvényesültek. Ma csak négyet használnak közülük: a görögöt a szlávot, a románt és az arabot. Sem a használt görög, sem a használt szláv nem a ma élő nyelv, hanem mindkettő e nyelvek középkori változata. Az egyház által használt régi délszláv nyelv újabban bolgár, szerb és orosz elemeket vett fel magába. Igazi élő nyelvét csak a román görög-keleti egyház használja istentiszteleti nyelvéül.
Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (509-510. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0
Lighthouse 