(Rubus idaeus L.)
A Kárpátoknak és előhegyeinek gyümölcsei közé tartozik. A XVII. században a gyűjtögető szegény emberek igen kedvelt gyűjtött gyümölcse volt a málna. Később egyre jobban kezdték a málnát termeszteni a kertekben, minek fokozódásához hozzájárult az is, hogy az akkori málnafajok alig valamivel voltak kevésbé illatosak, de nagyobb szeműek voltak, mint az erdőben termettek.
Jelentősége
A málna növény botanikai formája félcserje, ezért vesszői az első évben kifejlődnek, a másodikban teremnek, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszőket új sarjak pótolják, ezeket pedig metszéskor kivágják. A málna a második évben már terem, nagyon gyorsan termőre fordul. A málnanövények 8—10 évig teremnek. Ezután már érdemes új helyre telepíteni a sarjakat.
A málnafajták két nagy csoportba tartoznak: az egyszer termők és a kétszer termők. A házikertben mindkettőnek van létjogosultsága, mégis inkább az egyszer termők ültetése javasolható, mert a kétszer termő fajták második gyümölcsérése idején sok gyümölcs közül válogathatunk.
Málnatermelő körzetünk Pest megye északi része, Nógrád megye. Ehhez a termesztési körzethez sorolható még Heves megye is. A második körzete Győr környéke és a Bakony nyúlványai Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben. A harmadik termesztési körzet Délnyugat-Dunántúl, Somogy és Zala megyék.
Táplálóértéke
A málna értékes gyümölcs, mert korán érik. Jelentős mennyiségű cukrot, C-, B1-, B2– és E-vitamint tartalmaz. Ezeken túl viszonylag sok a szénhidrát-, fehérje-, zsír-, rost-, ásványianyag-tartalma. A gyümölcsök először a fürtök csúcsán érnek. Csak teljes érettségben érdemes betakarítani. A szedésre érett gyümölcs viszont a bokron gyorsan túlérik, a bogyók szétesve a földre hullnak. Ezért fontos, hogy a szüret
időpontját jól határozzuk meg.
Hajtáshoz közeli leveleiből kellemes gyógytea főzhető. Cukorral és tejszínhabbal együtt lehetőleg ne fogyasszuk, mert így erjesztő hatású a gyomor- és bélrendszerben.
A málna döntő hányadát feldolgozzák, friss fogyasztása nem jelentős. A világpiacon a mélyhűtött málnakészítmények különösen keresettek.
Gyógyhatása
Gyógynövény. Jelentős antioxidáns összetevőkkel rendelkezik. A népi orvoslás szerint a málna megelőzi a hólyaggyulladást és vesekőképződést. Előnyösen befolyásolja a petefészek és a belső elválasztású mirigyek működését. Kiváló vérszegénység ellen, lázcsillapító, hűsítő, savlekötő, sok magva segíti az emésztést. Kimerültség, lábadozás, depresszió, szívbetegségek kezelésére is használják. Szabályozza a bélműködést, megelőzi a vastagbélrák kialakulását.
A málnalevél már régen ismert a népi gyógyászatban. Teájával meghűlést, vérszegénységet gyógyítottak. Alkalmazzák cukorbetegség, vese- és hólyagbántalmak ellenszereként, meghűléses betegségre is jó. Izzasztó hatású, ezért számos teakeverék alkotórésze. Összehúzó hatása miatt gargarizálásra, torokgyulladás kezelésére is használják. Enyhe hasmenés esetén hasznos székfogó.
Gyógyhatású készítményei
A málna leveléből készített teafőzésekor 1 teáskanál szárított málnalevelet öntsünk le 2,5 dl forró vízzel, és hagyjuk 10 percig állni, majd szűrjük le. Mézzel ízesítve is fogyasztható. Nem ajánlott gyermekek, szoptatós anyák és cukorbetegek részére.
Forrás: Dr. Nagy Jenő – Növények az egészségért (150—161. oldal) Pannon-Literatúra Kft, 2021. ISBN 978 963 459 348 5