A szabadidő eltöltése a rendszerváltozás után

Közzétette:

 

 

A jövedelmek csökkenése és a kulturális szféra piacosítása jelentősen átalakította az emberek művelődési szokásait. A drágább és értékesebb könyveket egyre kevesebben tudták megvenni. Az olcsó krimik, melodrámák és erotikus történetek – a régi ponyva mai megfelelői – viszont nagy példányszámban találtak gazdára. Átrendeződött a sajtópiac is. A fénykorában mintegy 700 ezres vásárlókörrel rendelkező Népszabadság példányszáma, amely továbbra is szocialista, illetve baloldali napilapként jelent meg, az évezred elejére napi 100 ezer alá zuhant. A régi bulvársajtó hagyományait követő új napilapokat (Blikk, Mai Nap stb.) ugyanakkor egyre többen vásárolták.

Tovább csökkent a mozik és a mozilátogatók száma. Az 1990-es évek közepére gyakorlatilag minden falusi mozi bezárt. Az 1980-as években egy magyar állampolgárra évi átlagban 6—7 mozilátogatás jutott. 1996-ban 1,3. A színházak és az egyéb kulturális intézmények hasonló problémákkal küzdöttek. A könyv, az újság, a mozi és a színház helyébe egyre inkább a sokcsatornás – kábel- vagy műholdas-tévé és a videó lépett. A videokölcsönzők, amelyek az 1980-as évek legvégén jelentek meg Magyarországon, a 90-es években ahhoz hasonló ütemben terjedtek el, mint az 1950-es években a mozik és könyvtárak, mára azonban – az interneten is elérhető és letölthető filmeknek köszönhetően – szinte teljesen eltűntek. A tévézéssel töltött idő a rendszerváltás óta mintegy háromszorosára nőtt. 2016-ban így átlagosan már napi 4 óra 46 percet tévéztek a magyarok. Az Európai Unión belül ez egyike volt a legmagasabbaknak. A szórakozás más formái (újságolvasás, társas élet, sport) terén viszont a sereghajtók közé tartoztunk.

 

A tévézés még vezet az internetezés előtt

A tévézés és a videózás mellett terjedt a „számítógépezés”, illetve legújabban az „internetezés”. A háztartások számítógéppel való felszereltsége 1998-ig alacsony szintű volt. Az ekkor indult különböző programoknak köszönhetően ezt követően jelentős javulás következett be, az ezredfordulón már a családok közel harmada, vagyis 100 emberből 10 rendelkezett PC-vel. Nemzetközi összehasonlításban azonban ez sem adott okot büszkeségre. Az élenjáró államokban ugyanis 2000-ben már minden második embernek volt számítógépe, s Ausztriában és Szlovéniában is csaknem minden harmadiknak. Az internethasználat terén még nagyobb volt a lemaradás. 1000 lakosból Magyarországon ekkor 21 használta a világhálót. Az Egyesült Államokban viszont már közel 350, Finnországban 180, Ausztriában 80 és Észtországban is 50. Az Eurostat adatai szerint 2015-ben a 16—74 éves lakosság digitális alapkészségei terén Magyarország az Unió országai között a 19. helyet foglalta el, vagyis az egykori szovjet blokk legtöbb országához hasonlóan az utolsó harmadba tartozott.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (477—478. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s