Transsylvanian Banner

Az Erdélyi Fejedelemség

Közzétette:

 

 

Az Erdélyi Fejedelemség a Buda török kézre kerülése utáni években formálódott külön állammá. Bár Fráter György, aki a gyermek János Zsigmond helyett 1551-es haláláig helytartóként igazgatta az országrészt, még átmenetinek tekintette a megosztottságot, egyre inkább valószínűnek látszott, hogy az tartós lesz. A Porta eltökéltsége és katonai erejének nagysága mellett ebbe az irányba mutattak a magyar vezetők ellentétei és a bécsi udvar kötelezettségvállalásának korlátozottsága is.

 

Transsylvania, 1606

Erdély 1606-ban

A kiépülő új állam fejét ugyan az országgyűlés választotta, ám a szultán erősítette meg hivatalában, sőt olykor a jelölés is tőle érkezett. Az uralkodó elé került ügyeket a királyi, majd fejedelmi tanácsban tárgyalták meg, amelynek az illetékessége a kül- és belügyekre, valamint a legfelsőbb szintű bíráskodásra egyaránt kiterjedt. A tanácsban nemcsak a régi Erdély három nemzetének, hanem a tiszántúli vármegyéknek a képviselői is helyet kaptak. A döntések végrehajtásáról a kancellári szervezet gondoskodott. Az ún. nagykancellária közigazgatási, a kiskancellária igazságszolgáltatási ügyekkel foglalkozott. A kancelláriák írásba foglalt intézkedéseit a 16. század végétől az egész fejedelemségben kiépített postai hálózat juttatta el az illetékesekhez. A gazdasági ügyeket elvileg a kincstartó, gyakorlatilag azonban többnyire maga a fejedelem intézte, a peres ügyekben pedig két ítélőmester döntött. Fellebbezni a fejedelemhez, illetve a fejedelmi tanácshoz lehetett. Az ítélkezés alapja az addigi magyar törvényhozás és a szokásjog, valamint Werbőczy Hármaskönyve volt. 1565-től a törvényeket nem latinul, hanem magyarul írták, amely a század végére az egész állami adminisztrációban és levelezésekben általánossá vált.

 

Transsylvanian Banner

Az Erdélyi Fejedelemség zászlaja

A régi tartományi gyűlésből kifejlődött az országgyűlés, amely az új törvényeket hozta és főbenjáró perekben döntött, egy kamarából állt. A hét vármegye két-két, valamint a hét szász és hét székely szék ugyancsak két-két képviselője és ezek vezetői, valamint a városok és a Partium küldöttei mellett az országgyűlésnek a fejedelmi tanács tagjai, az ítélőmesterek és más magasabb beosztású tisztségviselők, valamint a mágnások és az uralkodó által név szerint behívott főrangúak voltak. Évenként általában két, de előfordult, hogy több, és az is, hogy csak egy országgyűlést tartottak. A tanácskozásoknak állandó helye nem volt, legtöbbször Tordán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron vagy Gyulafehérváron üléseztek a törvényhozók. A fejedelemség székhelye viszont már az 1640-es években rögzült: rövid lippai tartózkodás után Izabella és fia a gyulafehérvári püspöki palotában rendezkedtek be, s ezen utódaik sem változtattak.

 

Transsylvania (1570-1867)

Erdélyi Fejedelemség, 1570–1867

A fejedelemség bevételei becslések szerint évi 200 ezer és 300 ezer forint körül mozogtak. Adóként ebből eleinte évi 10 ezer, majd 1575-től évi 15 ezer forintot kellett beszolgáltatni a Portának. Ennél jóval többe került a várak és a katonaság fenntartása. Ez alkalmanként a kincstári bevételek 80—90%-át is elérte. Az erdélyi magyar haderő együttes létszámát a velencei követ 1555-ben – minden bizonnyal alaposan túlozva – 70—80 ezer főre (székelyek: 30 ezer, szászok és magyarok: 20-20 ezer ) becsülte. Bár az állandóan fegyverben álló várőrség, testőrség és egyéb alakulatok létszáma ennek csak töredékét tette ki, ezek élelmezése, valamint ruhával, fegyverrel és lőszerrel való ellátása is megterhelte a költségvetést. Ezért többször vetettek ki különadókat, és időnként a pénzrontás eszközétől sem riadtak vissza. Jelentős bevételi forrásnak számított a hűtlenségbe esett vagy kihalt családok birtokainak a lefoglalása, s a protestantizmus terjedésével párhuzamosan pedig az egyházi javak szekularizálása.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (183—184. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s