Atomium in Brussels

Belgie – Belgique

Közzétette:

 

 

Elkerülhetetlen, hogy minden belgiumi jelenséget kettéosztva vagy legalábbis kétszer vegyünk szemügyre: a politikát, a kormányzatot, a gazdaságot is, de főként a kultúrát. Belgiumban ugyanis két kultúra létezik, a holland és a francia, jobban mondva a flamand és a vallon. A feliratokról rögtön észrevesszük, hogy a szövetségi állam melyik vidékén járunk, a hivatalosakról éppúgy, mint a kereskedelmiekről. A nyelvi határ az ország közepén, nagyjából a nyugaton lévő Kortrijk és a keleti Liège között húzódik. Az északi országrész flamand, a déli pedig vallon. Ezenkívül Eupen és St. Vith környékén, az Eifel hegységbe nyúló szögletben német nyelvű kisebbség él, melynek kulturális önállóságát az állam elismeri. Belgium harmadik hivatalos nyelve a német.

Atomium in BrusselsBrüsszel, a többnyelvű főváros és körzete nagyjából az ország középpontjában terül el. Hivatalos alkalmakkor az itteni elit könnyedén vált át egyik nyelvről a másikra; előfordul, hogy a politikusok beszédeikben bekezdésenként tudatosan váltogatják a nyelvet. Állítólag több flamand tud franciául, mint vallon hollandul. Mindazonáltal a „nyelvviszály” szó csak pontatlanul fejezi ki az itteni nehéz helyzetet. A két népcsoport ugyanis nem vitatkozik állandóan, hanem csak egyszerűen egymás mellett él. Egyfajta összekötő kapcsot – ha meglehetősen lazát is – a királyság intézménye és valamilyen belga életérzés jelent ugyan, ezt azonban kevesen tartanák nemzeti érzésnek.

 

Grand-Pace in Brussels

A brüsszeli Grand-Place : Európa egyik legszebb tere. Gazdagon díszített céhházak a Városháza és „Kenyérház” között. 1695-ben lerombolták, majd barokk stílusban újra felépítették őket.

Nem annyira fiatal és törékeny ugyanis a Belga Királyság – 1831 óta áll fenn –, hogy minden újabb „nyelvi viszálynál” (amely egyszersmind az adóbevételek elosztásáról folytatott is) minden kormányválság alkalmával netalán hamarosan bekövetkező kettészakadására kellene gondolni. Francia és angol lapok legalább évente egyszer előszeretettel megjósolják Belgium feloszlását, a közép-európaiak számára azonban egy 150 éve fennálló állam már meglehetősen stabilnak látszik. Hogy a vallonok Franciaországhoz, a flamandok pedig Hollandiához csatlakoznának, ezt ma már senki sem gondolja komolyan, még a két szomszéd ország sem.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (000—66. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s