Guido Reni: Europé and the bull

Európa és a bika

Közzétette:

 

 

Mi hát Európa titka? Mivel megfejteni nem tudták, mítoszban fogalmazták meg a kezdeteket. Zeusz isten, a női szépség nagy tisztelője bika alakját vette föl, hogy a hátán elragadhassa Agénór föníciai király lányát; Krétára vitte, s Guido Reni: Europé and the bullott a szépséges nő három gyermeket szült neki. Zeusz kedvesének a neve Európé volt; ő kontinensünk névadója.

Mi is volt az az isteni, amely a Zeuszt elbűvölő hölgyről a kontinensre szállt? A ráció és a logosz. A logosz a megmagyarázhatatlan isteni ige, amely a világot átfogó bölcsesség is. A ráció pedig mindaz, amit az ember megérteni és felfogni vágyik. Ebben a mítoszban együtt él az az emberi törekvés, amely a világot az értelem segítségével magyarázza, ugyanakkor az istenség hatalmának alázatos elismerése is.

A görögöknek nem volt nehéz együtt élniük isteneikkel: emberszabásúra formálták őket. Görögország istenei élvezték a hegy levét, egymás után csábították el a hölgyeket, veszekedősek és kicsinyesek voltak, ugyanakkor úgy viselkedtek, mint az emberek. Nem az égben trónoltak, hanem az Olümposzon: nem voltak megközelíthetetlenek. Csalhatatlanok sem voltak, így jogos a feltételezés, hogy a lét sorsszerűsége mellett létezik valami más is: a ráció, az értelem, a tudomány. A hit mellett ott a bizonyíték. Más kultúrák már jóval az európaiak előtt kísérletet tettek rá, hogy megmagyarázzák a világot, de arra az eredményre jutottak, hogy a Föld és a világmindenség titkai kifürkészhetetlenek, a titkok tudói egyedül az istenek. Elfogadták a megmagyarázhatatlant, ami leginkább isteni jóslatokban nyilatkozott meg számukra; hogy tudomány is létezhet, fel sem merült bennük.

The ruins of Olympia

 

 

 

 

 

 

Olümpia romjai


Aztán olyan görögök, mint a milétoszi Thalész – akit Arisztotelész az európai filozófia megalapítójának tekintett – vagy Anaxagorasz felismerték, hogy a világ nincs kiszolgáltatva az istenek kénye-kedvének: van lehetőség arra, hogy legalább részleteiben elemezzük és értelmezzük.

Forradalmi gondolat ez: megdönti a fönnálló rendet. Politikai szempontból is veszélyes, hiszen a mítoszok és jóslatok a mindennapi politikát is szolgálták. Platón és Arisztotelész továbbfejlesztette Thálész és Anaxagorasz elméletét: ők emelték trónra az értelmet a nyugati világban. Gondolkodásuk diadalmaskodott a mitológia varázsa, a titokzatosság fölényébe vetett hit felett. „Az intellektus – tanította Arisztotelész – olyan, mint a józan ember a részegen fecsegők között.”

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (22—23. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s