Grea Mosque of Djenné

Timbuktu és Djenné – ezeréves testvérek

Közzétette:

 

 

Timbuktu legendás híre Mali virágkorában alapozódott meg. Eredetileg nomád tuaregek jelentéktelen települése volt, aztán jó 500 évre Nyugat-Afrika legvirágzóbb kereskedővárosa, az iszlám tudomány, kutatás és vallás egyik központja lett. Leo Africanus, arab Afrika-utazó a 16. század elején arról írt, hogy az egyetemek mellett 180 korániskola is volt a városban.

Timbuktu manapság afféle vidéki város: gazdasági jelentőségét elveszítette. De még mindig áll a pompás Djinguereber mecset, amelyet a Granadából származott Abu Isaq es Sahelinek nevezett költő és építőmester tervezett és épített, miután a Mekkából hazatérő Mansa Musa magával hozta Gadamesből.

Heinrich Bart csalódott, amikor 1848 és 1855 között tett nyugat-afrikai utazása során – nem muzulmánként életét kockáztatva – Timbuktuba is eljutott: az ősi, tiszteletre méltó várost már eléggé elhanyagolt állapotban találta.

Timbuktutól északnyugatra, kereken 400 kilométernyire Mopti és Bamako Djenné locationközött fekszik a mondáktól övezett, ezeréves Djenné, Timbuktu testvérvárosa. E két várost szoros gazdasági és kulturális kapcsolatok fűzték egymáshoz, sikereik is kölcsönösen összefüggtek. Djennének, az egykor virágzó kereskedelmi központnak ma két vonzó létesítménye van: a vályogból épült hatalmas mecset s előtte a piac.

A mecsetnek magas főtornya, attól jobbra és balra két alacsonyabb melléktornya van. Sima, úgyszólván ablaktalan homlokzatából gerendavégek nyúlnak ki, amelyek a fényviszonyoktól függően mindig más és más ornamentikát kölcsönöznek a falazatnak, de tartós szerkezeti elemként, a javítási munkálatok során is hasznosíthatók. Az eső nem csupán lágyabbá teszi a szudáni „agyaggótika” eme szép alkotásának formáit, de károsítja is a romlékony anyagot, ezért a beépített vázszerkezetnek fölöttébb hasznos szerepe van.

 

Grea Mosque of Djenné

Városkép a nagy mecsettel és a piactérrel – Djenné óvárosa az UNESCO kulturális világörökségének része.

A hétfői napokon megélénkül a hatalmas mecset előtti piac. Szűk utcácskáiban, a standok között egymást érik a vevők és eladók. Ezen a napon a környékbeli bambara parasztok díszes köpenyt öltenek bugyogójuk fölé, s rizst, kölest, gyapotot árusítanak. Apró termetű dogon nők szoborként állnak a hagymahegyek mögött. Az ország déli részéből ideutaznak a kereskedőként híres senufok is.

Djenné ma elsősorban a fulbék városa, A fulbe férfiak büszkén lépdelnek a  Fulbe (bororo) man with traditional scarf wrapped around his headpiaci standok között. Fejükön óriási süveg, köpenyük hanyagul vállra vetve, övükben kard. Minden fulbe nemesember. Gazdagságukat nyájuk nagyságán és az asszonyaikat ékesítő arany mennyiségén mérik. A fulbe nők finom, kecses alkatukkal, szép arcvonásaikkal tűnnek föl. Művészi frizurát viselnek, s gazdagon fel vannak ékszerezve: fülükben az aranyból készült, gyakran csónak formájú függő akár gyermekfej nagyságú is lehet; nyakláncuk borostyán, korall vagy üveggyöngy minden változatban; láncok és felfűzött pénzérmék a világ minden tájáról: utóbbiak között még Mária Terézia korabeli tallér is akad.

 

Fulbe womens in Djenné Ypung Prulh Fulani girl, Nigeria Fulani girl, Mali

Fulbe nők Djennében

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (241—242.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s