Homepage of the Memorandum of Understanding

Deák és a kiegyezés előkészítése

Közzétette:

 

 

Az 1860-as évek első felében alábbhagyott az elégedetlenkedés. A passzív ellenállás tartalékai kezdtek kimerülni, a nemességben erősödött a kiegyezés vágya. Ezt Kossuth Dunai Konföderációra vonatkozó tervének 1862-es nyilvánosságra kerülése is erősítette. A többség ugyanis sokkal inkább Béccsel kívánt kompromisszumot kötni, mint az ország nemzeti elitjeivel, valamint Szerbiával és az 1859 és 1861 között megszületett új román állammal. Ez állt a hátterében annak, hogy 1865 húsvétján közzétett nevezetes cikkében Deák Ferenc nyilvánosan is új ajánlatot tett. Ebben elismerte a külügyek és a hadügyek közösségét, ám elutasította, hogy az uralkodó alkotmányos kontroll nélkül irányítsa azokat. Deák ragaszkodott a Magyar Királyság egységéhez is, és előfeltételül szabta felelős magyar minisztérium kinevezését. Ferenc József nem fogadta el azonnal Deák kompromisszumos javaslatát, de nem is utasította el. Tárgyalni akart róla, és ennek érdekében 1865 végére ismét összehívta az országgyűlést, amelynek munkájában 1866 elejétől immár az erdélyi képviselők is részt vehettek. Az álláspontok közeledését segítette, hogy 1866 nyarán a Monarchia ismét súlyos katonai vereséget szenvedett, ezúttal a poroszoktól Königgrätznél. A vereség következményeként Ausztriának ki kellett lépnie a Német Szövetségből, és a Porosz Királysággal szövetséges, 1861-ben piemonti vezetéssel létrejött Olasz Királyság javára le kellett mondania Velencéről és a környékéről.

Az újrainduló tárgyalásokon a magyar vezetők beletörődtek az uralkodó legfőbb hadúri jogaiba, Ferenc József pedig kinevezte a felelős magyar Andrássy government in 1867kormányt, élén az emigrációból 1857-ben hazatért gróf Andrássy Gyulával, aki 1848—49-ben a honvédség tisztjeként harcolt a császáriak ellen, s akit ezért 1851-ben jelképesen kivégeztek. Az országgyűlés ezt követően tárgyalta és elfogadta az ún. kiegyezési törvényjavaslatokat. A 69 paragrafusból álló XII. törvénycikket, amely a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság közötti közjogi viszonyt szabályozza újra, 209 igen és 89 nem szavazattal fogadták el 83 tartózkodás mellett. Ezt követte az uralkodó megkoronázása június 8-án, miáltal I. Ferenc József törvényesen is magyar királlyá vált, majd Homepage of the Memorandum of Understandingvégül a kiegyezési törvény szentesítése július 28-án.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (348—349. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s