Paradisea Raggiana

Queen Emma, a „Dél-tenger királynője”

Közzétette:

 

 

A fehérek csak későn telepedtek meg Új-Guineán. A portugál Jorge de Meneses 1526-ban fedezte fel a sziget északi partját; Ortiz de Retez két évtizeddel később „Nueva Guinea”-nak keresztelte el, annyira hasonlított az afrikai Guineára. Csak 60 évvel később állapította meg a spanyol Luis Vaez de Torres, hogy Új-Guinea voltaképp sziget. Nem merészkedtek be a sziget belsejébe, tartottak a sötét bőrű, vad bennszülöttektől.

 

Papua New Guinea

Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában.

A csendes-óceáni szigetvilág csak a gyarmatosítók versenyfutása során lett célpont; a startlövést a 19. század második felében a németek adták meg, akik addig meglehetősen háttérbe szorultak ebben a versengésben. A hollandok már 1828-ban megvetették a lábukat a sziget nyugati részén, a németek 1884-ben vonták fel a Friedrich-Wililhelm kikötőben – a sziget északi részén – a birodalmi zászlót. Ezzel akartak gátat vetni a növekvő angol befolyásnak, amely 1883-tól Ausztrálián keresztül Új-Guineára is kiterjedt.

Ekkor lépett a történelem színpadára Qeen Emma, a „Dél-tenger királynője”: egy amerikai férfi és egy szamoai nemesasszony leánya, s megmutatta a nagy hatalmú német kereskedőházaknak, mire képes egy nő a mocsárláz és a kannibálok hazájában. Emma asszony Kokopóban, Rabaul közelében, a Bismarck-sziget-csoporton – akkoriban a német gyarmatosítók központja volt, ma Pápua Új-Guinea része – létrehozta az ország legnagyobb kókuszültetvényeit.

Amikor a német hadihajók befutottak a kikötőbe, az első díszsortűz Emma asszony rezidenciája előtt dördült el, s csak a második köszöntötte a konzuli palotát. Queen Emma fogadásai híresek voltak az egész Dél-tengeren: az ott élő tengerésztisztek és gyarmati tisztviselők számára ez volt az egyetlen kikapcsolódás.

Paradisea RaggianaNémetország az első világháború után ezt a gyarmatát is elvesztette, Az ausztrálok kerültek uralomra, majd a második világháborúban az Új-Guineát sem kímélő véres csendes-óceáni harcok során előbb a japánok, majd az amerikaiak vették birtokba a szigetet.

Pápua Új-Guinea 1973-ban kapott önkormányzatot, s két év múlva önálló lett: azóta csodálatra méltó stabilitással és fegyelemmel halad célja felé, hogy nyugati típusú demokrácia legyen. A komputer kiszorította a kőbaltát: lehet, hogy az ország 2000 évet fog átugrani az emberiség fejlődésében.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (495. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s