Thomas Müntzer

A baptisták

Közzétette:

 

 

A 16. század reformációjának igen sok küzdelme volt különböző rajongókkal, akiket arról a közös jellemvonásukról, hogy a gyermekkeresztséget elvetették, azt érvénytelennek tartották, tehát újra megkeresztelkedtek, baptistáknak és anabaptistáknak neveztek. Zürichben Zwinglinek, Zwickauban és Münsterben Luthernek okoztak rendkívül sok gondot, Strassburgban pedig Kálvin vitatkozott velük. A legnagyobb részük ártatlan bibliás ember volt, aki a biblia betűjéhez tapadva jutott a reformáció mérsékelt haladásával ellentétbe. De voltak köztük rajongók is, akik a fanatikus és korlátolt emberek dühével fordultak a katolikus egyház ellen, törtek-zúztak, haladéktalan és radikális reformokat követeltek, s a parasztlázadás szellemétől áthatva, a szociális forradalom előharcosai is voltak. A középkor élő joga az eretnekek büntetéseivel sújtotta őket, ami nemcsak a katolikusoktól, hanem a protestánsoktól is kijárt nekik, a parasztlázadás és a münsteri forradalom után ezrével végzik ki őket. Ausztriában az a szabály: aki meg nem tér, annak máglyán kell meghalnia, aki megtér, azt lefejezik. Egyes vidékein teljesen kipusztulnak, a 17. század közepén azonban Angliában egy új baptista-mozgalom keletkezik, amely különösen Amerikában ér el nagy sikereket, a 18. században pedig egymásután megveti a lábát Európa országaiban is.

Zürichben Grebel Konrád állt Zwinglivel szemben, s azt hangoztatta, hogy a keresztényeknek a biblia nemcsak vallásos tekintetben, hanem az élet minden viszonylatában zsinórmértékük. A biblia tiltja a fegyverviselést, az őskereszténység szemben áll a hatóságokkal, jeruzsálemi egyházban a hívek odáig mentek a testvériségben, hogy mindenük közös volt, az apostoli egyház nem keresztelt gyermekeket, tehát ennek az egyháznak is így kell tennie. Wilhelm Renbli Witikonban, Zürich leányegyházában, 1524-ben a gyermekkeresztelés ellen prédikált, Felix Manz és Simon Stumpf pedig Zürichben ásták alá ezekkel a gondolatokkal Zwingli művét. 1525. január 25-én Zwingli nyilvános vitán cáfolta tanításaikat. A vita után a hatóság eltiltotta tanaik továbbterjesztését, őket pedig száműzte. Mielőtt kezükbe vették volna a vándorbotot, elbúcsúztak híveiktől, Jörg „Blaurock” és Konrad Grebel kölcsönösen megkeresztelték egymást az igazi, helyes keresztény keresztséggel, azután Jörg megkeresztelte a többi jelenlevőket is. Ez a jelentőségteljes kezdet. A száműzöttek rövid időn belül letelepedési helyeiken gyülekezeteket alapítottak, Waldshutban Baltasar Hubmaierrel együtt 110-en keresztelkedtek meg, Hubmaier pedig 1525 húsvétján 300 hívőt vett fel a gyülekezetbe. Augsburgban a humanista műveltségű Hans Drenk lett baptistává. A baptisták tanai ebben az időben a cseh-morva testvérekéivel egyeznek, együtt is működnek. Délnémet-országban és Ausztriában annyira elterjednek, hogy az evangéliumi mozgalommal felvehetik a versenyt. Az üldözések aztán hátraszorították őket. Felix Manzot 1527. január 5-én Zürichben vízbe fojtották, Michel Sattlernek 1625. május 21-én Rottenburgban kitépték a nyelvét, tüzes vassal kínozták, végül megégették, vele együtt 15 férfit vetettek máglyára, tíz asszonyt pedig vízbe fojtottak. Hubmaier 1528. március 10-én Bécsben halt meg máglyán. Jörg Blaurockot 1529-ben Tirolban égették meg. 1530-ban a baptista kivégzettek száma megközelítette a kétezret. Németország északi részén Melchior Hoffmann nevéhez fűződik a baptista-mozgalom forradalmi irányának a kialakulása és megerősödése. Hoffmann rajongó volt, aki különösen a világ végére vonatkozó jövendölésekkel s Krisztus újra való eljövetelének a kérdésével foglalkozott, 1524-től bejárta Livlandot, Svédországot és Dániát, mindenütt prédikált, 1527-től Kielben hirdeti tanait, 1529-ben Strassburgba kerül és baptistává lesz. Strassburgtól Kelet-frieslanba megy, ott 300 hívőt szerez, kik a következő évben kénytelenek az üldözés elől Hollandiába menekülni, ahol 1531-ben prédikátorukat több társával együtt lefejezték. Hoffmann azt tartotta, hogy 1533-ban lesz a világ vége. Őt magát 1533-ban Strassburgban elfogták s a börtönből nem is került ki többet. Prófétai művét Jan Matthison haarlemi pék folytatta, aki Hollandiában gyűjtött híveket, az ő két apostola volt az, aki a vesztfáliai Münstert 1534. január 5-én felkereste, s ott elhintette a baptizmus magját.

 

Thomas Müntzer

Thomas Müntzer anabaptista prédikátor (Korabeli metszet)

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (461-463. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s