Duomo di Milano

Építészet Itáliában

Közzétette:

 

 

A császárkor és a késői ókor római művészetét egyfelől az italicus-etruszk, másfelől a görög-hellén hagyomány határozza meg. Ám a római építőművészet fejlődésében a technikának jóval nagyobb szerepe volt, mint a görög építészetben. A tégla- és az öntötthabarcs-technika alkalmazásával kimagasló mérnöki-technikai teljesítményeket értek el: nagy országutakat, hidakat, vízvezetékeket, kikötőket, városfalakat és kapukat építettek. A római építőművészetnek impozáns példái a Kr. után 80-ban elkészült Colosseum Rómában, a Vezúv kitörése miatt Kr. után 79-ben lávával borított, és újra feltárt Pompei, valamint Hadrianus villájának romjai Tivoliban.

Észak-Itália középkori építőművészetében német és burgundiai hatás érvényesült (modenai, pármai és ferrarai dóm). Dél-Itáliában viszont túlnyomórészt bizánci (pl. a bari székesegyház kriptájának freskói). Szicíliában normann arab hatások figyelhetők meg (a cefalùi és monrealei dóm, a palermói Palazzo dei Normanni). Az itáliai gótika sajátosságait jelzi a kolduló rendek számos temploma (pl. az Assisi Szent Ferenc-templom vagy a firenzei Santa Croce), de különösen a sienai, az orvietói és milánói dóm. Sok világi épület, mint például a velencei dózsepalota, vagy a firenzei és sienai városháza is gótikus stílusban épült.

 

Duomo di Milano

A gótikus építészet egyik remekműve: a milánói dóm.

Az itáliai művészet legnagyobb korszaka a reneszánsz (14—16. század). A korai reneszánsznak Filippo Brunelleschi a Mediciek uralmának kezdetén fejezte be a a dóm kupoláját; tanítványa, Michelozzo di Bartolommeo megépítette a Palazzo Ducalét; és a 15. század vége felé Bramante megalkotta lombardiai épületeit (többek között a Santa Maria delle Graziét Milánóban).

A 16. századi érett reneszánsznak Róma volt a központja. Michelangelo, aki 1547-ben vette át a római Szent Péter templom építésének vezetését, megvalósította elképzelését: a centrális épületet, és megtervezte a bazilika hatalmas kupoláját. Velencének ebben az időben Jacopo Sansovino volt a nagy építésze (Palazzo Corner). Andrea Palladio szigorú törvényszerűségeken alapuló építészeti stílust fejlesztett ki (San Giorgio Maggiore Velencében; a bazilika és a Villa Rotonda Vicenzában). Rómából indult ki a barokk művészet is, amelynek az építészetben olyan iránymutató alkotói voltak, mint Giovanni Lorenzo Bernini (a Szent Péter tér kolonnádjai, a Piazza Navona szökőkútjai) és Francesco Borromini (a San Carlo alle Quattro Fontane és a Santa Agnese-templom). A Borrominit követő Guarino Guarini a német építőmesterekre is nagy hatással volt.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (304. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s