Gyula Benczur: Self-portrait

Benczúr Gyula: Erzsébet királynő arcképe

Közzétette:

 

 

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA tiszteleti tagja (1910). Kassán folytatott középiskolai tanulmányok mellett egyidejűleg festeni és rajzolni is Gyula Benczurtanult a Klimkovits testvérek magániskolájában. 1861-től Piloty növendéke volt. A Hunyadi László búcsúja c. történeti festményével 1866-ban nagy sikert aratott Pesten. Ábrázolókészségét, technikai tudását tanúsította 1869-ben készült II. Rákóczi Ferenc elfogatása c. műve is. Egyidejűleg több arcképet is készített Etelka nővéréről és Benczúr Gézáról. II. Lajos bajor király megrendelésére festett alkotásai közül jelentős XVI. Lajos és családja a versailles-i palota megrohanásakor, valamint XV. Lajos és Dubarry (1874) c. festménye (Magyar Nemzeti Galéria).

Olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi a Vajk megkeresztelése (1875) c. műve. 1873-ban Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni festő nővérét, Linát. 1876-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. 1883-ban hazatért, s haláláig a mesteriskola igazgatójaként mint korának hivatalosan elismert művésze működött, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el. A millenniumra 1896-ban festette meg a Budavár visszavétele c. művét. Művészetét mindinkább a pompás kosztümök, hatásos jelenetek külsőleges ábrázolása jellemezte. Számos reprezentatív, az arisztokrácia és a politikai élet alakjait ábrázoló portréja közül nevezetesebb Károlyiné, Ferenc József, gróf Tisza István, Trefort Ágoston stb. arcképe. Működése nyomán a reprezentatív portré a századforduló kedvelt s tanítványai által tovább művelt műfaja lett. Mitológiai jeleneteket (Bachásnő, Perseus és Andromeda stb.) virágok közé helyezett puttókat (Mályvák között, Venus galambjai stb.) s számos önarcképet is festet. 1906-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Halála után Dolányt (Nógrád megye) Benczúrfalvának nevezték el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint több vidéki és külföldi múzeum őrzi.

Elizabeth von Wittelsbach by Gyula Benczur

Benczúr Gyula: Erzsébet királynő arcképe, 1899, Olaj, vászon, 142 x 95,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A szépséges és tragikus sorsú Erzsébet (Elizabeth von Wittelsbach), Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja a kortársak számára az erény modellje volt. A bécsi Burgban uralkodó szellemnél sokkal liberálisabb neveltetésben részesült, magyarul is megtanult. Sokat tett az 1867-es kiegyezés meggyorsítása érdekében. Fia, Rudolf trónörökös rejtélyes öngyilkossága, valamint az, hogy 1898-ban egy olasz anarchista meggyilkolta, legendává emelte alakját. Több festményen megörökítették, mindig akadémikus stílusban, mint az itt mutatott képen is.

Forrás: Képzőművészet Magyarországon (hung-art.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s