A fehér földrész

Közzétette:

 

 

A földrészek közül a legtöbb romantika a Déli-sarkvidékhez fűződik. Századokon át mondák sokasága kelt szárnyra a titokzatos déli földrészről, a Terra Australis Incognitáról. A XVI. században Mercator világtérképén, a híres Orbis Imagón már jól kirajzolódtak a képzeletbeli kontinens körvonalai. Európa tengerparti nagy nemzetei legjobb hajósaikat küldték a Terra Australis felderítésére, de a jégtáblák tömegével szemben a régi vitorlás hajók tehetetlennek bizonyultak. Másfél évszázaddal ezelőtt pillantotta meg először ember a kontinens felhőbe vesző ormait, s csak a múlt század elején sikerült végérvényesen birtokba venni.

 

Az Antarktisz elhelyezkedése a Földön

Antarktisz minden más földrésztől eltérő természeti adottságai bő lehetőséget kínálnak ahhoz, hogy a földrajzi leírók a felsőfokú jelzők sokféleségével illessék. Antarktisz Földünkön a legnagyobb jégvilág, itt halmozódott fel szilárd állapotban a földi édesvízkészlet mintegy negyedrésze. Antarktisz a világ legnagyobb „sivatagja”, ahol gyérebb az élővilág, mint a legszárazabb homoksivatagban. Antarktisz a legkiemelkedőbb kontinens, átlagosan 2600 m magasságra dudorodik ki a Föld déli sarkán. De sorolhatnánk a felsőfokú jelzőket: Antarktisz a leghidegebb, a legviharosabb, a legzordabb része a Földnek. Vadsága mellett egy dicsérő jelző is megilleti: a legbékésebb kontinens. Területén a két világrendszer tudósai példamutatóan dolgoznak együtt az egyetemes tudomány javára.

Antarktisz egyedülálló földrajzi értelemben is. Távol esik minden más kontinenstől. A többi földrész valamelyik pontján úgy-ahogy összefügg szomszédjával, Amerika Eurázsiával, ez utóbbi Afrikával, és csak néhány száz kilométert kell szigetről szigetre csónakáznunk, ha el akarunk jutni Ázsiából Ausztráliába. Ezzel szemben Antarktiszt az óceánok sok ezer kilométeres gyűrűje öleli körül, és a szárazföld megközelítését tengeri jégpáncél is nehezíti.

Antarktisz nemcsak a többi kontinenshez képest idegen világ, hanem alapvetően más, mint ikertestvére, az Északi-sarkvidék. Arktisz több ezer méter mélységű tengeri medence, viszonylag vékony jégpalásttal. Ezzel szemben Antarktisz nagyrészt szárazföld, több kilométer vastag jégtakaróval beborítva.

Szólnunk kell a Déli-sarkvidék nevéről is, mivel nem egyértelmű.

A régi görögök Arktosz névvel illették a Nagymedve (Ursa Maior – Göncölszekér) csillagképet, amely az Északi Sarkcsillag körül végzi látszólagos körmozgását. Segítségével szerkesztették meg az Északi sarkkört, és az általa körbezárt területet nevezték Arktisznak. Mai földrajzi értelemben az Arktisz D-i határa a 10 0C-os júliusi izoterma vonala. Az Arktisz megfelelője a Föld másik oldalán a Déli-sarkvidék, Antarktisz (ellenarktisz). Miként az Arktisz tengereket és szárazföldeket is magában foglal, Antarktisz fogalma sem korlátozódik pusztán a fő szárazulatra, hanem a környező tengerrészeket és szigeteket is beleértjük. Ezzel ellentétben – német hatásra – a köznyelvben és néhány földrajzi munkában is az Antarktisz elnevezés pusztán „kontinens” értelemben szerepel. A modern külföldi földrajzi művekben a kontinens elnevezése Antarktika. Ezt használjuk mi is a jelen írásban, és szeretnénk, ha ennek nyomán a hazai olvasók körében is félreérthetetlenül elterjedne.

Sokan használják az Antarktikus-óceán vagy (Déli-óceán) elnevezést is, amely az Arktikus-óceán (Északi-Jeges-tenger) ellentéte. Földrajzilag nehezen behatárolható térséget jelent, hiszen az Antarktikát körülvevő tengerek, az Atlanti-, Indiai-, Csendes-óceán felé egyaránt nyitottak. Az Antarktikus-óceán kifejezés használatát elsősorban oceanográfiai indokok támasztják alá.

Milyen nagy Antarktisz? – vetődik fel a kérdés. A válasz már csak azért sem egyszerű, mivel máig sem tisztázott a Déli-sarkvidék határvonala. Legegyszerűbb lenne a Déli-sarkkör által körbezárt területet alapul venni, de ez a gyűrű túl szoros, hiszen a kontinens félszigeteiből is leszelne néhányat. Az Antarktisszal kapcsolatos nemzetközi egyezményekben a délsarki térség határának a D-i szélesség 600-át tekintik. Ez azonban csak adminisztratív választóvonal, a természeti határ ettől jóval messzebb esik. A kutatók megfigyelték, hogy a tenger tulajdonságai a kontinenstől bizonyos távolságban a környező óceánok vizével való keveredés következtében lényegesen megváltoznak. Ez az ún. antarktikus konvergencia vonala, s általában ezt tekintik a Déli-sarkvidék szélső határának. Ebben az értelemben Antarktisz kb. 50 millió km2-nyi föld-, jég- és vízfelszínt jelent. Ezen belül a tulajdonképpeni kontinens szárazföldi területe 13,1 millió km2, a selfjéggel és a part menti szigetekkel együtt 14,1 millió km2. Antarktika hozzávetőlegesen Afrika felének vagy Ausztrália kétszeresének felel meg.

Szólnunk kell még Antarktisz térképéről is. Általában megszokott, hogy a térképen „felül” van észak és „lent” dél, baloldalon nyugat és jobb felől kelet. Ez nem érvényes a Déli-sarkvidék egészét tartalmazó, ún. cirkumpoláris térképre. Ennek a térképnek a középvonalában van „dél”, s minden irányban a hosszúsági körök mentén – „észak” következik. A nyugat—keleti irányokat a szélességi körök jelzik.

Forrás: Balázs Dénes: Ausztrália Óceánia Antarktisz (377-379. oldal) Gondolat Kiadó, 1978 ISBN 963 280 677 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s