Canberra

Birkalegelőből nemzeti főváros – Canberra

Közzétette:

 

 

Az Ausztráliai Államszövetség fővárosába, Canberrába küldendő levelekre rá kell írni három betűt: A. C. T. Az „észiti” az Australian Capital Territory (Ausztráliai Fővárosi Terület) rövidítése. Azt fejezi ki, hogy Canberra nem tartozik egyetlen szövetségi államhoz sem, valamennyitől független, önálló közigazgatású terület.

Canberra története 1900-ban kezdődött, amikor megszületett Viktória királynő határozata: a hat ausztráliai gyarmatból létre kell hozni az Ausztráliai Államszövetséget. Az alkotmány kimondta a következőket: az államszövetség fővárosát Új-Dél-Wales államból kiszakítva, attól teljesen különválasztva kell létrehozni, amely nem lehet közelebb Sydneyhez 100 mérföldnél. A terület pontos kijelölését az alkotmány a parlamentre bízta.

Ez a határozat megoldotta a két rivális: Sydney és Melbourne között folyó vitát. Mindkét város igényt tartott a fővárosi rangra. Mivel régi tapasztalat, hogy ha a főváros valamelyik szövetségi állam területéhez tartozik, annak óhatatlanul megérződik a befolyása, ami sértheti az össznemzeti érdeket. Ezért építették fel az USA-ban „semleges” területen Washingtont, Indiában New Delhit és a közelebbi múltban Brazíliában az új fővárost – Brasiliát.

A fővárosi terület kijelölése sokáig váratott magára. 1902 és 1908 között nyolc Canberra locationjavaslat készült, míg végül eldöntötték, hogy Yass és Canberra körzetében létesítik az új fővárost. A területet 1909-ben határolták körül pontosan, és arról 1911-ben Új-Dél-Wales hivatalosan is lemondott. Ez a vidék akkor több gazdálkodó család legelőterülete volt, melyet a Murrumbidgee-folyó szelt át. A főváros központját a Murrumbidgee-be ömlő Molonglo-folyócska partjára tervezték. Ez a fennsíki terület 550—600 m magasságban fekszik a tengerszint fölött, növényzete eukaliptuszos szavanna, és a felszínt 200—300 m magasságú dombok teszik változatossá. Az évi csapadék mindössze 600 mm, de a szomszédságában emelkedő Ausztrál-Alpokban ennek a duplája, így a vízellátás nem jelentett gondot. A terület nagysága 2400 km2.

A leendő főváros megtervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek. Alapkövetelményként szabták meg, hogy kertvárost kell kialakítani a szépség, az egészség, a kényelem és a hasznosság maximumaival. A pályázatot Walter Burley Griffin chicagói építész nyerte meg.

Canberra SPOTA város alapkövét 1913. március 12-én helyezték el ünnepélyesen, és ekkor kapta a Canberra nevet. Így hívták az őslakók a Malongo-folyónak azt a kanyarulatát, ahova a fővárost tervezték. Az első világháború miatt az építkezés nehezen indult meg, s csak a húszas években gyorsult valamelyest. Az első parlamenti ülést 1927. május 9-én tartották meg, azonban az építkezés lassú üteme miatt több minisztérium csak a második világháború után költözött át Melbourne-ből Canberrába. Ekkor gyorsult az építkezések üteme, és a lakosság száma is megsokszorozódott: 1971-ben már 185 ezer személyt számoltak össze.

Hogyan fest Canberra?

A chicagói építész elképzeléseinek megfelelően, a Molongo-folyót gáttal elreteszelték, így összefüggő tavak láncolata alakult ki, melyet az építész tiszteletére Burley Griffin-tónak neveztek el. A tórendszer D-i oldalán a Capital-domb körül köralakban helyezték el a parlament, a minisztériumok és más közhivatalok épületeit. Ettől élesen elhatárolódva, a Griffin-tó É-i partján, a City-domb körül hatszög alakban épült fel a „polgári város” központja, a bankok, az áruházak, szállodák, színházak nem túl magas épületcsoportja. Ezek mögött nagy parkok közepette helyezkednek el a csendes „alvóvárosok”: O’Connor, Lyneham, Braddon, Reid, Campbell stb. modern villanegyedei.

 

Canberra

Tengely az ausztrál háborús emlékműtől a Parlament Házához, Mt Ainslie-től, Canberra

Az ausztrálok nagyon büszkék a fővárosukra, és van is rá okuk. Egész Canberra egyetlen óriási park, s bár az egyes városrészeket összekötő autósztrádákon az autók tízezrei rohannak, a természet tisztaságát itt sikerült megőrizni. Félő azonban, hogy ez nem sokáig lesz így. Ipartelepeket ugyan nem telepítettek eddig a főváros területére, de mind több és több vállalat helyezi ide hivatalait. Canberrától ÉNy-ra, a Fekete-hegység (Black Mountains) mögött az utóbbi években szinte a semmiből nőtt ki Belconnen városa, melynek magas toronyházakból álló központja Canberra Cityvel vetekszik. Egy másik zsúfolt város is kialakult Canberra szomszédságában, de már a határon túl, Új-Dél-Wales területén: Qeanbeyan.

Canberra nemcsak hivatalnokváros, hanem az ausztrál tudományos élet központja is. Itt működik az Ausztrál Tudományos Akadémia és sok kutatóintézete. A City-dombtól Ny-ra 162 hektár területen épült fel az Ausztrál Nemzeti Egyetem (rövidített nevén az ANU), ahol ötezer hallgató tanul. A tóparton álló ötemeletes Nemzeti Könyvtárban több mint egymillió könyvet és térképet őriznek, köztük olyan becses értékek, mint James Cook eredeti naplója.

Forrás: Balázs Dénes: Ausztrália Óceánia Antarktisz (168-170. oldal) Gondolat Kiadó, 1978 ISBN 963 280 677 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s