Karácsony előtt

szerző: Gajdó Ágnes – Új Ember Hetilap

Krisz­tus szü­le­té­sé­nek ün­ne­pé­ről a lé­nyeg után so­ha nem az aján­dé­kok jut­nak eszem­be, ha­nem a fe­nyő­il­lat, a gyer­tya­láng fé­nye, a csil­lag­szó­ró szem­káp­ráz­ta­tó szik­rái. Gye­rek­ko­ri em­lé­kek idé­ződ­nek föl ben­nem: a hó­sap­kás fák és bok­rok; a ma­dár­ete­tő kö­rül rep­ke­dő cin­kék, meggy­vá­gók, ve­re­bek; a hi­deg, tisz­ta le­ve­gő; az éj­fé­li mi­sé­re hí­vó ha­rang­szó. Gon­do­lat­ban vis­­sza­té­rek nagy­anyám há­zá­hoz is, s lá­tom ma­gun­kat, amint de­cem­ber 24-én dél­előtt együtt dí­szít­jük föl a ki­csiny­ke, ám for­más fát, egy­sze­rű, na­gyon ré­gi dí­szek­kel, ame­lyek kö­zül nem egyet még a lá­nyai ké­szí­tet­tek az is­ko­lá­ban. Ott­hon édes­anyám főzt­je vár, ebéd­re má­kos gu­ba, szent­es­te a va­cso­ra min­dig rán­tott hal és krump­li­sa­lá­ta… Ady End­re Ka­rá­csony cí­mű ver­sé­nek né­hány so­rát is­mé­tel­ge­tem ma­gam­ban: „Gol­go­tha nem vol­na / Ez a föl­di élet, / Egy erő hat­ná át / A nagy min­den­sé­get, / Nem vol­na más val­lás, / Nem vol­na csak ennyi: / Imád­ni az Is­tent / És egy­mást sze­ret­ni… / Ka­rá­cso­nyi re­ge, / Ha va­ló­ra vál­na, / Iga­zi bol­dog­ság / Száll­na a vi­lág­ra…”

Adventi koszorú

Ka­rá­csony­ra ké­szü­lőd­ve, a Meg­vál­tó szü­le­té­sét vár­va fel­te­he­tő­en ke­ve­sebb időt töl­tünk a te­le­ví­zió kép­er­nyő­je előtt, ám né­hány me­sét, fil­met vagy ze­nés mű­sort ér­de­mes meg­néz­ni. Az M2 is­mét mű­sor­ra tű­zi A Bib­lia gyer­me­kek­nek — Új­szö­vet­ség cí­mű rajz­film­so­ro­za­tot (szom­bat, 6.00 és 8.45), amely Jé­zus éle­tét és cso­da­té­te­le­it mu­tat­ja be. A hu­szon­négy epi­zód mind­egyi­ke a krisz­tu­si ta­ní­tás­ról szól; ar­ról, ami az egyik rész­ben el is hang­zik: „mind­ar­ra, amit tő­lem lát­tok, ti is ké­pe­sek vagy­tok, ha van hi­te­tek”, mert sem­mi sem le­he­tet­len. Mind­ezt meg­ta­pasz­tal­ják a Ment­sük meg a ka­rá­csonyt! (va­sár­nap, 17.55, M1) cí­mű film hő­sei is. Az öz­vegy édes­apa ház­ve­ze­tő­nőt ke­res két csin­ta­lan kis­fia mel­lé, ám a gye­re­kek min­den­kit „el­ül­döz­nek”. Egy nap be­csen­get hoz­zá­juk Mrs. Miracle (Doris Roberts), aki el­va­rá­zsol­ja a fi­ú­kat… Va­rázs­lat­ból nincs hi­ány a Nils Hol­gers­son cso­dá­la­tos uta­zá­sa a vad­lu­dak­kal cí­mű so­ro­zat­ban sem, amely­nek el­ső ré­szét szom­ba­ton 18 órá­tól ve­tí­ti az M2 (a má­so­dik rész va­sár­nap ugyan­eb­ben az idő­pont­ban lát­ha­tó). S ha az ün­ne­pi ké­szü­lő­dés­hez il­lő ze­né­re vá­gyunk, meg­hall­gat­hat­juk a cso­dá­la­tos han­gú éne­kes­nő, Sze­ke­res Ad­ri­enn ad­ven­ti kon­cert­jét (va­sár­nap, 23.55, M1).