Elmina Castle, Ghana

Várak, pálmafák tövében

Közzétette:

 

 

Fehér kereskedők és kalózok, tengerészek és kalandorok, Lisszabon, Koppenhága, Hága, London, Berlin királyi udvarának küldöttei évszázadokon át tülekedtek az Aranyparton. És építettek. Minden faktoria egy erődítmény. Védelmül a belföldi, s a tenger felől a a fehér riválisok ellen. A mai Ghána területén az európaiak 60 várat építettek, ebből húsz még mai is áll. A legrégibb az Accrától 150 kilométerre emelkedő Szent György-vár, Elminában. Itt a portugál flotta téglát, faanyagot, szöget és 800 kézművest rakott partra. Elmina megkapta ugyanazokat a jogokat, mint a portugál városok. Nassaui Johan Maurits 1637-ben foglalta el a várat a németalföldiek számára. Elmina lett a hollandok busásan jövedelmező háromszög-kereskedelmének központja: az európai puskákat, pálinkát, üveggyöngyöt, kartont aranyparti rabszolgákra cserélték, majd az emberi portékáért Amerikában rumot, gyapotot kaptak az európai piac számára. A 400 százalékos haszon nem számított kivételnek.

 

Elmina Castle, Ghana

Elmina-kastély (Szent György-vár / Szent Jorge-erőd)

Elmina jó állapotban lévő erődje kísérteties múzeum – a rabszolgaság emlékhelye. Werner Herzog itt forgatta „Cobra Verde” című filmjének tömegjeleneteit.

A ghánai várak ma mind állami tulajdonban vannak; egy részük már csak rom. Másokat „ésszerűen” hasznosítanak. Cape Coast svéd kastélya például – később az angolok főhadiszállása – nemzeti múzeum és egyben fogház. A Sekondi Takoraditól keletre fekvő Shama is, elegáns portugál vára ma polgármester- és postahivatal. Néhány vár szálloda.

1683-ban I. Frigyes Vilmos választófejedelem megbízásából Otto Friedrich von de Groeben porosz őrnagy szállt partra az országban: „1683. januárius havának 1-jén Voss kapitány kihozatta a hajóról a brandenburgi választófejedelem lobogóját, amely dobpergés és kürtszó kíséretében vonatott fel a magas zászlórúdra. Mivel választófejedelem őfensége nevét az egész világ visszhangozza, a hegy utasításomra Nagy Frigyes-hegynek kereszteltetett.”

Gross-Friedrichsburg erődítménye, mely inkább hasonlít egy porosz udvarházra, mint katonai támaszpontra. A választófejedelem tengerről és gyarmatokról álmodott: legyen Brandenburg-Poroszország tengeri nagyhatalom. Brandenburgi-afrikai csapatai azonban rabszolga-kereskedelemmel foglalkoztak: legalább 30 000 embert hurcoltak el Afrikából. A herceg afrikai kalandorai a helybéli ügynökök trehánysága s a berlini intrikák miatt buktak meg. A várat 1724-ben a hollandok foglalták el.

Gross-Friedrichsburg s a többi erőd: a múlt emlékei, melyet sok ghánai már elfelejtett.

Erődítmények és kastélyok, Volta, Accra, középső és nyugati régiók 1979 óta az UNESCO kulturális Világörökség része.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (160.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s