A modern amerikai drámát Eugene O’Neil teremtette meg a 20-as években. Színdarabjaival (egyebek között az „Amerikai Elektrával”) hátat fordított a New York-i Brodway show-bizniszének. Az amerikai drámairodalom klasszikusaként tartják számon Tennesse Williamst („Üvegfigurák, 1944), Arthur Millert („Az ügynök halála”, 1949) és Edward Albeet („Nem félünk a farkastól”, 1962), aki az abszurd színház egyik változatának képviselője. A 70-es évek szülötte az „off-Broadway”műhelyszínháza (Sam Shepard vagy a „Living Theatre” csoport).
Egy nagy találkozás 1959-ben: Arthur Miller feleségével Marilyn Monroe-val, Carson McCullersszel és Tania Blixennel.
A Broadway-színházak persze nem csupán a kasszasikert ígérő bulvárdarabok bemutatását szorgalmazzák, hanem bennük fejlődött ki az amerikai szórakoztató színház legkedveltebb műfaja, musical is. A háború előtt nagy sikert aratott a „Show Boat” (1927) és George Gershwin: „Porgy és Bess” című műve (1935); a második világháború után világsikert ért el a „Csókolj meg Katám” (1948), a „My Fair Lady” (1956) és a „West Side Story” (1957). Az utóbbi évtizedekben nagy elismerést aratott a „Hair” (1967), a „Jézus Krisztus szupersztár” (1971), az „A Chorus Line” (1975) és a „Macskák” (1982).
Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (96-97. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3
Érdekes…