England. Cambridge. Professor Stephen Hawking in his garden with his daughter on a swing. 1977

Stephen Hawking

Közzétette:

 

 

Matematikus, kozmológus, sikeres ismeretterjesztő könyvek szerzője. Newton és Einstein méltó örököse. Fontos felfedezéseket tett például a fekete lyukakról és nem utolsósorban bebizonyította, hogy az emberi elme felülkerekedhet a testen.

Rosszkor született, de jó helyen: a második világháború alatt, de a világ egyik leghíresebb egyetemi városában, amelyet a németek egyáltalán nem bombáztak (ellentétben például a közeli Coventryvel). Jó ideig semmi sem utalt arra, hogy mekkora tudós lesz Stephen Hawkingból. Fizikát kezdett tanulni, ami egyfajta kompromisszum volt a saját kedvenc tárgya (a matematika) és az apja vágya között (hogy legyen belőle orvos). 160-as IQ-ját eleinte közepes tanulmányi eredményekkel leplezte, de diáktársai már akkor sejthettek valamit, mert Einsteinek titulálták maguk között

Ami azt illeti, az elméleteit éppen Einsteinből kiindulva fogalmazta meg. Érdeklődése idővel a tér-idő titokzatos tartományai, a fekete lyukak felé fordult. Úgy látott hozzá a tanulmányozásukhoz, hogy összehozott két látszólag távol álló dolgot, a kvantummechanikát és a relativitás elméletét. Így alkotta meg híres teóriáit az imaginárius (képzelt) időről vagy éppen a Hawking-sugárzásról (azaz a fekete lyukak anyagának elpárolgásáról). Nem csoda, hogy szép karriert futott be: oxfordi létére 1979-ben a rivális angol egyetem, a cambridge-i matematika professzora lett (ezen a poszton a leghíresebb elődje maga Isaac Newton volt).

 

England. Cambridge. Professor Stephen Hawking in his garden with his daughter on a swing. 1977

Hawking hintázó kislányával, Lucyval 1977-ben, cambridge-i kertjükben. A gyermekből később írónő lett, aki többek között apja elméleteit írta meg leegyszerűsítve gyermekek számára. | © Ian Berry / Magnum Fotó

Szellemi diadalmenete katasztrofális egészségi állapottal párosult. Már 21 éves korában amiotrófiás laterálszklerózist, vagyis egyfajta súlyos bénulást állapítottak meg nála, és csak néhány évet jósoltak neki. Ő mégis életben maradt, de kerekesszékbe kényszerült, és 1985-ben gégemetszést kellett rajta elvégezni, ezután csak számítógépes beszéd-szintetizátorral tudott kommunikálni. Nemcsak a tudományos eredményei elképesztőek, hanem az is, hogy éppen egy beszéd- és járóképtelen ember tudott olyan igazságokat megfogalmazni távoli galaxisokról, mint senki más.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (196—197. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s