1903. december 17-én a két Wright fivér a történelem során először emelkedett motoros, irányítható repülőgéppel a levegőbe.
Azon a napon erős szél fújt az észak-karolinai Kitty Hawk óceánparti fövenyén, de ez nem rettentette el a Wright testvéreket a nagy kísérlettől. Azért jöttek ide, hogy a világon elsőként sikeres felszállást hajtsanak végre igazi repülőgéppel. Erős volt bennük az akarat és a versenyszellem, kerékpárüzletükben évek óta rakosgatták össze mind tökéletesebbre Flyer nevű repülőjüket. Nem voltak tudósok, még csak mérnökök sem, biciklik javításából és eladásából éltek. De már gyermekkoruktól kezdve – amikor apjuk, egy protestáns lelkész játékrepülővel ajándékozta meg őket, amely eltörött ugyan, de ők megjavították – arról álmodoztak, hogy egyszer még meghódítják az eget.
Wilbur (balra) és Orville Wright házuk előtt a daytoni Hawthorn utcán, 1909-ben. Orville egy évvel korábban súlyosan megsérült repülés közben, de ez nem szegte kedvét: az év szeptemberében, Manhattan felfedezésének 300. évfordulóján körberepülte a New York-i Szabadság-szobrot.
December 17-én először Orville szállt fel a gépre, melyet a hasára szerelt szerkezettel kormányzott. Visszafojtott lélegzettel emelkedett a levegőbe, és először talán érkezése sem volt felfogni, hogy csakugyan repül; vagy harminc méter megtétele után a masina simán landolt a fövenyen. Ezután Wilbur pattant a nyeregbe, aki egy percnyi repülés után úgy döntött, hogy most inkább becsapódik a géppel; szerencsére nem esett különösebb baja.
Flyer tökéletesítése előtt a fivérek siklórepüléssel kísérleteztek. Első gépük szerkezete nem véletlenül emlékeztetett a motor nélküli kétfedelesekre, melyeken a pilótának még hasra kellett feküdnie.
Öt szemtanúja volt a jelenetnek: két kikötőmunkás Kitty Hawkból, valamint három arra járó. Ők bizonyára nem fogták fel, milyen történelmi pillanatnak voltak szemtanúi: itt és most vette kezdetét az emberi repülés korszaka, amikor a nagyvilág egyszer csak összezsugorodott számukra. Az eseményről egyetlen újság, a Virginia Pilot számolt be, hála egy riporternek, az egyik szemtanú barátjának. Maguk a Wright fivérek tisztában voltak találmányuk jelentőségével, és most azt tűzték ki feladatul, hogy további gépeket készítsenek és adjanak el. Üzletileg azonban nemigen jártak sikerrel: Wilbur fiatalon halt meg 1912-ben, öccse pedig sokat pereskedett más vállalkozókkal, és ez keményebb diónak bizonyult számára, mint a felszállás Kitty Hawknál.
Wrighték úgy indították be a gépüket, hogy kézzel megpörgették a légcsavarokat. 1903-tól lefényképezték kísérleteik minden mozzanatát, részint a kételkedők meggyőzése miatt, részint propagandacélból.
Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (28—31. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8