Látogatóközpont

Gerecse Kapuja – Turul látogatóközpont

Közzétette:

 

 

Beszélgetés Dévényi Sándorral, a nemzet művészével

A nyár végén nyílt meg a Gerecse tájvédelmi körzet látogatóközpontja, amelyet a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, az MMA rendes tagja és volt alelnöke, Dévényi Sándor álmodott meg. Dévényi Sándor egy repülni készülő turulra emlékeztető épületet tervezett, amely egyértelműen elnyerte a pályáztatók és a tatabányaiak tetszését. A magyarság mitologikus madarát ábrázoló turulszobor szomszédságában, a Tatabánya fölött magasodó Kő-hegyen létrejött Gerecse Kapuja turisztikai projekt 700 millió forintból valósult meg, a természetjárók nagy örömére. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

– Hogyan, milyen szempontok alapján álmodta és tervezte meg a Turul látogatóközpontot, és hogy van megelégedve a végeredménnyel?

– A helyszín a bánhidai sziklaorom. Ahol leszállt az Árpád népét vezető turulmadár. Biztos jele volt ez az Látogatóközpontúj haza meglelésének. Ezt a szent helyet a millennium óta őrzi a turul szobor. Az épület is egy madár: két kiterjesztett szárnya alatt emberi hajlék. Teste nincs. Teste a kapu, amelyen át a Gerecsébe juthatunk. A kapu két, közel szimmetrikus félre osztja az épületet. A bejárattól balra – nyugatra, a Turul felé – a vendéglátó, jobbra – keletre, az erdő felé – a kiállító rész található. A kapu észak-dél tengelyű, kijárata az erdőre néz. Innen indulnak a sétautak a Gerecse Tájvédelmi Körzet látványosságai felé: a tanösvényhez, a Szelim-barlanghoz, az erdőbe. A kapu kétszeres szűkülettel az erdőre fókuszál. Bejárati kapubálványai a hegyormokat idézik. Három orom három különböző gerecsei kőből épült. A megbízást tervpályázatot követő lakossági szavazás eredményeképpen kaptam. Munkatársam Pap László volt. Mai magyar beruházói sajátosság, hogy az építési engedélyezési terv elkészítése után sem a kiviteli tervezést, sem a kivitelezést kísérő tervezői művezetést nem végezhettem. A környezet kialakításában és az épület belső berendezésében sem lehetett beleszólásom. Bár a kiviteli terv készítői – Csöre Imre és Tóbiás Tamás építészek – egyeztettek velem a tervkészítés során, az épület részleteiben bizony vannak eltérések az eredeti szándékomtól. Ezen nehézségek ellenére a kivitelezés jó minőségben történt.

– Mennyire tartja az organikus építészet képviselőjének magát, és hogyan viszonyul Makovecz Imre felfogásához?

– Sohasem dolgoztam együtt Makovecz Imrével, mégis mesteremnek és példaképemnek tekintem őt. Szerencsésnek tartom magamat, hogy ismerhettem. Az organikus gondolkodás az építést környezetébe szervesen illeszkedő tevékenységnek tartja, mind térben, mind időben. Az épület környezetéhez illeszkedjen, s folytatása legyen az ott élő közösség értékes hagyományainak.

– Min dolgozik jelenleg, mi foglalkoztatja leginkább mostanában?

– Jelenlegi munkám a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum fejlesztésének tervezése. A munka két részre osztható: egy látogatóközpont építése és új, muzeális épületek telepítése. A muzeális épületek Zala 20. század első felének életét idézik, négy parasztporta mellett lesz klebersbergi iskola, kápolna, betérő csárda, szeszfőzde és egy kisnemesi kúria is a hozzá tartozó majorsággal, mintegy félszáz objektum. A látogatóközpont új épületének Göcsej jellegzetes építménye, a göcseji fa harangláb az előképe. Ennek, valamint a zalai tornácos parasztház motívumnak a szellemi átszűrése adja az épület építészi alapgondolatát.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s