Mindszenty József hercegprímás 1948-ban

Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása 1945 után

Közzétette:

 

 

Az 1944 és 1949 közötti gazdasági változásokat a kulturális életben ugyancsak korszakos változások követték. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ös rendelete alapján általánossá vált a nyolcosztályos alapképzés. A gimnáziumok ezzel párhuzamosan négyosztályossá váltak, a polgárik pedig megszűntek. A felsőoktatásban 1937—38-hoz képest megkétszereződött a hallgatói létszám. A diákok között nagy számban jelentek meg az alsóbb rétegek gyermekei. Az oktatás intézményi struktúrájának átalakítását követte az oktatás tartalmának módosítása. A konzervatívnak és nacionalistának talált tankönyveket kivonták a forgalomból, és újakat írattak helyettük. A középiskolákban az addig kötelező latint eltörölték. Helyette és a német helyett az orosz nyelv tanítását szorgalmazták. Az átalakuló iskolarendszer a jövő számára nevelte a fiatalokat. A kormányzat azonban máris igényelte a megbízható „kádereket. E célból kezdték szervezni az úgynevezett dolgozók iskoláit. Ezekben rövidebb tanulmányi idő alatt és csökkentett ismeretanyag átadásával képezték a leendő vezetőket. Az ily módon kiképzett új elit tudása természetesen súlyos kívánnivalókat hagyott maga után.

 

tanterem

Megkezdődik a tanítás a fűtetlen iskolában. 1945

Az átalakulás ésszerűtlenségeit, radikalizmusát és ezen belül a közoktatás reformját sokan bírálták. Az ellenállás zászlóvivőjévé Mindszenty József hercegprímás vált. A hatalom és a katolikus egyház harcának döntő ütközete 1948-ban bontakozott ki a felekezeti iskolák államosításának kérdése körül. Az általános iskoláknak közel kétharmadát és a középiskoláknak felét hagyományosan az egyházak, elsősorban a katolikus tartotta fenn. A kommunisták ezekre a társadalom átnevelését akadályozó tényezőként tekintettek. 1948-ban ezért elfogadtatták a parlamenttel az egyházi iskolák államosítását. A tiltakozó hercegprímást koholt vádak alapján letartóztatták, és 1949-ben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Ezt követően eltörölték a kötelező iskolai vallásoktatást.

 

vallásoktatás

Hitoktatás

A Magyar Tudományos Akadémián 1949 őszén rendeztek „tagrevíziót”. Ennek keretében a régi tagok több mint felét „tanácskozó taggá” fokozták le, vagyis gyakorlatilag kizárták a testületből. Az írószövetség tagságát ugyancsak 1949-ben rostálták meg. A népi írók közül az irodalmi élet peremére szorult és hallgatásra kényszerült többek között Németh László, Tamási Áron és Kodolányi János, az egykori nyugatosok közül pedig Füst Milán, Vas István, Weöres Sándor, Ottlik Géza és Pilinszky János. A tisztogatási hullám elől a politikusokhoz hasonlóan sokan külföldre menekültek. A természettudósok közül ezt az utat választotta Bay Zoltán, Békésy György és Szent-Györgyi Albert, az írók közül Márai Sándor, Zilahy Lajos és Szabó Zoltán, a zenészek közül Solti György és Starker János, a filmesek közül pedig Radványi Géza, a Valahol Európában (1947) című film rendezője. Ezzel a menekülthullámmal a magyar szellemi élet alig negyedszázad leforgása alatt immár harmadszor szenvedett pótolhatatlan veszteséget.

 

Mindszenty József hercegprímás 1948-ban

Mindszenty József hercegprímás 1948-ban

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (432—433. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s