Panteon kiállítás

Bemutatkozik a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye

Közzétette:

 

 

Budapesten mutatkozik be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gazdag képzőművészeti gyűjteménye; a válogatás augusztus 23-tól látható a Pesti Vigadóban. A Magyar Művészeti Akadémia székházába hozott kiállítás kultúrtörténeti jelentőségű, mivel hasonló bemutatóra Trianon óta nem került sor a magyar fővárosban. A tárlat Erdély és Partium kiemelkedő képzőművészeti életműveinek reprezentatív bemutatását vállalta fel, célja: ízelítőt adni a magyarországi közönségnek a határon túl megőrzött, európai rangú magyar értékekről. Mattis Teutsch János, Baász Imre, Szervátiusz Jenő vagy Nagy Imre alkotásai is szerepelnek a kiállításon, amelyen jelzésszerűen román és szász művészeket is felvonultatnak.

Panteon kiállításA Székely Nemzeti Múzeum a legjelentősebb határon túli magyar közgyűjtemény. Képzőművészeti gyűjteménye mellett néprajzi, régészeti és történeti gyűjteménye is igen jelentős. Jelen tárlat a Székelyföld, Belső-Erdély és a Partium térségéből származó vagy ott jelentőset alkotó művészegyéniségeknek a Székely Nemzeti Múzeumban megőrzött műveit mutatja be. A közönség olyan jelentős alkotók munkáival találkozhat, mint Gyárfás Jenő, Ziffer Sándor, Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő, Baász Imre, Plugor Sándor, Jecza Péter, Korondi Jenő, de számos más 19. és 20. századi festő, szobrász, grafikus munkái is szerepelnek majd a válogatásban, amelyek európai mércével is mérhetők. A sepsiszentgyörgyi múzeum anyagából nyílt tárlat szeptember 30-ig lesz látható a Pesti Vigadó ötödik emeleti kiállítóterében.

A kiállításon olyan művészek is helyet kaptak, akik nem koptak ki a magyarországi köztudatból: pl. Gyárfás Jenő, Ziffer Sándor, Mattis-Teutsch János, Szervátiusz Jenő, de szép számmal szerepelnek olyan művészek is, akikről a történelem viharai miatt keveset, vagy semmit sem tudnak az anyaországban: Baász Imre, Plugor Sándor, Jecza Péter, Korondi Jenő. A kiállítás anyaga gyűjteményünk progresszív vonulatát igyekszik bemutatni, úgy, hogy tekintettel van a »transzilván« soknemzetiségű erdélyi realitásra is, szász és román festők művei is szerepelnek.”

Alapításakor a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye alig több mint száz képet számlált. A gyűjtemény gyarapítása a Trianon utáni korszakban is elsősorban a művészek áldozatkészségétől függött, ennek ellenére az folyamatosan bővült, a képtár jelentős alkotásokkal gazdagodott. Budapesten 1939-ben a Nemzeti Szalonban, a sepsiszentgyörgyi szervezőközponttól korántsem függetlenül jön létre egy erdélyi képzőművészeket bemutató nagy sikerű kiállítás, ahol többek között Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Bordi András, Szervátiusz Jenő munkái szerepelnek. A második világégéskor, menekítéskor elpusztul másfélezer műtárgy, csaknem a teljes gyűjtemény – többek közt Gyárfás Jenő, Nagy Imre, Aba Novák Vilmos, Szőnyi István, Rudnay Gyula, Szathmáry Papp Károly, Kmetty János, Tarjáni Simkovics Jenő alkotásai. Elsősorban Varga Nándor Lajos és Mattis János dolgoznak e nagy méretű veszteség pótlásán. 1948-tól kezdődően kezd kialakulni egyik legértékesebb, az európai rangú festő-szobrász Mattis-Teutsch János műveit összesítő gyűjtemény. Különösen a 70-es években jelentős a gyarapodás, Plugor Sándor és Nagy Ervin közreműködésével adományokból és vásárlásokból is növekszik a műkincsek száma. Miután 1983-ban Vinczeffy László festőművész Bukarestben restaurátor tanfolyamot végzett, „helyi erőkkel” elkezdődhetett az olajképek állagának folyamatos javítása. A képtár önálló épületben kapott helyet, Gyárfás Jenő nevét viseli, jelenleg felújítás alatt áll, ezért addig a gyűjtemény egyes darabjait Magyarországra hozzák, a vigadóbeli kiállítást a tervek szerint más vidéki városokban történő bemutatás követi.
A linkre kattintva letölthető a 
Panteon. A Székely Nemzeti Múzeum képtárának alapkiállítása c. kiadvány digitális változata.

A Székely Nemzeti Múzeum 1875 óta látogatható. Ez a jelentős tudományos intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását vállalta fel. A pecsétjében szereplő 1879-es évszám annak az emlékét őrzi, hogy ekkor került a székelység közös tulajdonába. Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, egyben Kovászna megye és a Székelyföld egyik fontos turisztikai látványossága. A romániai múzeumi hálózatban regionális besorolású, fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Munkáját segíti a kilencvenes években bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány is.
A Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületegyüttesben jelenleg könyvtár, természettudományi, régészet-történelem és néprajzi osztály működik. Az intézményhez tartozik ezenkívül a sepsiszentgyörgyi képtár, az erdélyi művészeti központ, valamint a kézdivásárhelyi, a csernátoni, a baróti és a zabolai külső múzeumi egység is.

Alábbi kisfilmünkben a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte központi épületegyüttesének építészeti történetét, a múzeum jelentőségét Vargha Mihály igazgató, az MMA rendes tagja mutatja be.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s