Koran

Korán-kéziratok

Közzétette:

 

 

Az iszlám úgy tartja, Isten Mohamed prófétának (570-632) Gábriel arkangyal közvetítésével, hidzsázi arab nyelven nyilatkoztatta ki igéjét. A koráni szöveg ezért változtathatatlan, és mint ilyen, vallási (nem irodalmi) szempontból fordíthatatlan is, következésképpen a vallási élet  még azokban a muszlim országokban (Iránban, Afganisztánban, Pakisztánban, Indonéziában, egyes afrikai országokban, stb.) is az arabot használja, amelyeknek más hivatalos nyelve van.   Vitatott, hogy egy kereskedőcsalád tagjaként Mohamed valóban írástudatlan volt-e, mindenesetre ez a gyakran hangoztatott mozzanat is a szöveg transzcendens, nem emberi eredetére mutat rá. Amíg a közösség nagysága szükségessé nem tette, a Korán szúráit nem szerkesztették könyvvé, hanem élőszóban terjedtek. Ennek a preiszlám arab költészetben nagy hagyománya volt. Uszmán, a harmadik kalifa (644-656) azonban elrendelte az egységes változat írásba foglalását, nehogy eltérő olvasatok kerüljenek forgalomba (a síiták szerint azonban a legrégibb Koránokat Uszmán utóda, Ali másolta saját kezűleg). Amint kialakult az írott Korán, mindaz a megbecsülés megillette, amely addig csak a szövegnek járt. Az arab írást formai szépségén kívül a kinyilatkoztatáshoz fűződő szoros kapcsolatáért övezte az iszlám kultúrában különleges tisztelet. Ali példája nyomán hasonló tiszteletnek örvendtek a legkiválóbb kalligráfusok, lehettek bár költők, tudósok, uralkodók, misztikusok, vagy „hivatásos” írnokok. Műveikre emlékeztek, stílusukat összevetették egymással, és másolták, gyűjtötték is.

 

Koran 

Azerbajdzsáni Múzeum (Tabríz)

A szöveg változtatási tilalma miatt egyértelmű írásrendszerre volt szükség. Mohamed idejében mind kurzív, mind szögletes arab írásmódok használatban voltak. Szent szöveg esetében csak az utóbbi – az ún. máil vagy hidzsázi írás – jöhetett szóba. Ebből fejlődött ki több más írással együtt a híres kúfi stílus, amely Kúfa iraki városhoz kapcsolódik, noha csupán a hidzsázi egyik változata. Hosszadalmas folyamat volt, amíg az írás a beszélt nyelvhez igazodott: jelölni tudta a rövid magánhangzókat, a kettőshangzókat, stb.. A fenti példán a kisebb vörös pontok magánhangzókat fejeznek ki, az aranyozott nagyobbak a szöveget tagolják (kép).

 

Szántó Iván – Avicenna Közel-keleti Kutatások Intézete – ELTE BTK Iranisztikai Tanszék

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s