A Tripitaka Koreana fadúcai (a buddhista szutrák egyik legteljesebb gyűjteménye, Heinsza kolostor)

Hangul – a koreai ábécé

Közzétette:

 

 

Sejong király, a Yi-dinasztia egyik kiemelkedő képviselője 1418-tól 1450-ig uralkodott Chosonban. Arról volt híres, hogy tökéletesen ismerte a konfuciánuszi tanokat, és tudományos akadémiák alapításával is segítette a haladó eszmék meghonosítását a közigazgatásban, a nyelvtanban, a zenében, az orvostudományban, sőt még a mezőgazdaságban is.

Sejong the Great was the fourth king of Joseon-dynasty KoreaSejong legnagyobb kulturális érdeme azonban kétségtelenül a koreai ábécé, a „hangul” megteremtése, amelynek 28, később 24 jelével valamennyi beszédhang jelölhető. A királynak az volt az elképzelése, hogy a több ezernyi kínai írásjel helyett olyan egyszerű írást kell alkotni, amelynek segítségével minden alattvalója nehézség nélkül megtanulhat írni és olvasni.

Korea jelenlegi 99%-os alfabetizációja rekord egy többségében szegény parasztnép esetében és csak ezzel az írással, valamint azzal magyarázható, hogy Sejong uralkodása óta egész Koreában nagy a tudás, a képzettség értéke.

A Yi-korszakban egyébként – 1403 óta – ismét szedhető fémbetűkkel nyomtatnak, még mindig fél évszázaddal megelőzve Gutenberg „felfedezését”; az 1450-től hangul írásban nyomtatott könyvek egy része megőrződött, ezek tanúsítják, hogy Korea volt a könyvnyomtatás egyik előfutára.

 

A Tripitaka Koreana fadúcai (a buddhista szutrák egyik legteljesebb gyűjteménye, Heinsza kolostor)

A Tegu közelében fekvő Haein-sa kolostor könyvtárában őrzik azt a több mint 80 000 fa nyomóducot, amivel a 13. században kinyomtatták a híres „Tripitaka Koreana”-t, a buddhista szövegek kínai nyelvű gyűjteményét.

Vorin szokpoA Choson-korszak alatt a koreaiak folyamatos harcokat vívtak a japánok inváziós kísérletei ellen. Előbb az egész partvidéket veszélyeztető japán kalózok, majd a japán szabadcsapatok, végül pedig 1592-ben a Japánt nem sokkal azelőtt egyesítő Hideyoshi sógun inváziós hadserege ellen kényszerültek védekezni. A sógun 150 000 jól felfegyverzett katonája megrohanta Koreát, és két hét múlva Szöult, a fővárost is elfoglalta. A király északra menekült, és Kína Ming császárától kért segítséget.

A koreai Yi Sun-si tengernagy időközben új „felfedezést” tett. „Teknősbékahajóival” – vaslapokkal borított gályáival – a Koreai-szorosban elvágta a japánok utánpótlási vonalait, végül az inváziós csapatok visszavonulását is megakadályozta.

Yi tengernagy a „japánok legyőzője” a mai Koreában is nagy tiszteletnek örvend. A szöuli városközpont egyik széles főútvonalán emlékmű hirdeti a tengernagy és „teknősbéka hajóinak” dicsőségét. Innen nem messze emelkedik a japánok által épített „Kapitolium”, amelyből az 1910-ben meghódított és gyarmattá nyilvánított Koreát kormányozták és megalázták. Az 1910-es évszám egyúttal a Yi-dinasztia bukását is jelzi.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (74-75. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s