olympia

Athénből Olümpiába

Közzétette:

 

 

Gépkocsival a Peloponnészoszi-félszigeten

Athén és Olümpia két jól ismert név a görög térképen, két helységnév, amely szorosan összefonódik Görögország évezredes történelmével. Athén: Periklész városa, a városállam, ahol az ókor szelleme Peloponnesoscsúcspontjára ért; Olümpia pedig az olimpiai játékok szülőhazája a Peloponnészoszi-félsziget nyugati részén, ahol a görög törzsek minden négy évben békés viadalra gyűltek össze.

Az út Athénből Olümpiába nem csupán egyedülállóan szép tájakat kínál, és nem is csak kirándulás az ókor világába. Elvezet bennünket a 19. századba is, a modern Hellász születésének időszakába, amikor a történelem során először jött létre görög nemzeti állam.

Az út minden romantikától mentesen kezdődik napjaink Görögországában. Füstölgő gyárkémények, nem éppen vonzó külvárosok, acélművek és olajfinomítók, olajtartályok és hajógyárak – ezek az Athénből Korinthoszba induló út díszletei. Szépen csengő nevek az útjelző táblákon: Daphni, Megara, Théba, Eleuszisz – egykor valamennyi szent hely volt. A régi görögök évente kétszer elzarándokoltak ide, áldozatokat mutattak be abban a reményben, hogy jobb sorsuk lesz a túlvilágon. Ma Eleuszisz lakóit jobban foglalkoztatja az evilági élet. Az ókorban Eleuszisz az ország éléstára volt, ma Görögország szmogtól, portól, lármától terhes ipari központja.

A part menti út szorosan Attika meredek szikláinak tövénél halad; újabb és újabb szögből látjuk a csillogó Szaronikosz-öblöt és Szalamisz szigetét, amelynek partjainál Kr. e. 480-ban az athéniek megsemmisítő vereséget mértek a perzsa hajóhadra. A tengeri csata világtörténelmi jelentőségű volt: vajon milyenek lennének napjainkban a térképek, milyen lenne a nyugati kultúra, ha nem sikerül megakadályozniuk, hogy a perzsák behatoljanak Európába?

Korinthoszi-csatornaEgyórás út után érkezünk a Korinthoszi-csatornához. Egy keskeny hídon vezető út és egy vasúti viadukt köti össze a görög szárazföldet Peloponnészosszal, amely tulajdonképpen Görögország legnagyobb szigete, mióta 1893-ban felavatták ezt a mélyen a homokkőbe vájt hajóutat. Már az ókorban tervezték, hogy Korinthosznál átvágják a hat kilométer szélességű földszorost, s lerövidítik a Velencéből és Triesztből Pireuszba, Szmirnába és Konstantinápolyba vezető hajóutat. A csatornát Periander, a korinthoszi zsarnok már Kr.e. a 6. században megpróbálta megépíteni, majd Caesar is, akárcsak a római császárok, Caligula és Néró – de egyiküknek sem sikerült. Csak a múlt évszázadban készült el a csatorna, francia mérnökök irányításával. 23 méter szélessége és 8 méter mélysége megfelelt az akkori követelményeknek, ma már csak közepes méretű hajók kelhetnek át (óvatosan, vontatók mögé kötve) a meredek sziklafalak között.

Korinthosz: ez is szépen csengő név. Az ókorban földrajzi fekvése miatt jelentős kereskedelmi központ volt, és Peloponnészoszt a görög szárazfölddel összekötő földszoroson feküdt. Az ókori Korinthosznak két kikötője volt: az egyik a Szaronikosz-öbölben, az Égei-tengerben, a másik a Korinthoszi-öbölben, amely nyugatra, a Jón-tengerre nyílik. A város tehát kereskedelmi átrakodóhely volt kelet és nyugat között. A régi Korinthosztól hét kilométerre épült mai, húszezres város, modern betonházaival nem is emlékeztet egykori nagyságára.

 

Apollo-templom

 

A part menti autópályáról leágazó út az Argoliszon dús citrus- és olajfaligetek között vezet Mükéné – a legendás Agamemnón, Oresztész, Élektra – városa felé. A mintegy 3500 éves királyi város romjai, a Mycenae, Lion-Gatehatalmas falak, kupolasírok, a híres oroszlános kapu komor fenséget árasztanak.

Világosabb, barátságosabb a következő állomás. Navplion, a peloponnészoszi kikötőváros ugyancsak a görög történelem színhelye. Az elmúlt évezredekben számtalanszor megostromolták, néhányszor el is foglalták: még ma is az erődök és ágyúk városa. Akronavpliont, a tengerbe nyúló hegyhátat már a mükénéiek Bourtzi erődmegerősítették. A 15. századtól kezdve a törökök és a velenceiek erődöket építettek a város fölé magasló Palamidi-hegyre. A 17. században a velenceiek még jobban kiépítették az erődrendszert. A velencei időkből származik a vár is az öbölben, Bourdzi sziklaszigetén.

Navplionban ült össze a 19. század elején a török uralom alól felszabadult ország első parlamentje. Itt szállt partra 1832-ben Wittelsbach Ottó, az első görög király; s Navplion rövid időre az új görög nemzeti állam fővárosa lett. Bajor építészek által épített tekintélyes klasszicista épületek emlékeztetnek erre a korra. A város lakói büszkén állítják, hogy Görögország legszebb városa, ami talán igaz is: a kis utcákon bolyongani nosztalgikus kirándulás a 19. századi Hellászba.

Navplionból az út Argoszon át vezet a hegyekbe. A szerpentin hajtűkanyarokkal kígyózik fel a meredek Kteniasz-hegységben Tripoliszba. Itt kezdődik utunk legszebb tája: Arkádia hol csupasz, sziklás, hol erdővel borított hegyei között az út termékeny zöld völgybe vezet, amelyet az Alfiosz folyó évmilliók alatt vájt Peloponnészosz nyugati vidékén. Két órás út után elérjük Olümpiát, azt a görög szent helyet, melyről Nikosz Kazantzakisz, a „Zorba, a görög” szerzője így írt: „Nincs Görögországnak még egy tája, amely ennyi bájjal, ilyen állhatatosan figyelmeztetne a békére.” A Parthenon az Akropoliszon bizonyára hatalmasabb, az Apolló-templom a Szunion-fokon látványosabb, az ókori Delphoi rejtélyesebb, de Görögország egyetlen tája sem áraszt annyi harmóniát, mint az Alfiosz-völgy szelíd, erdő borította dombjai közé simuló Olümpia.

 

olympia

Olümpia – az ókori sportversenyek városa. A küzdőtér belső négyzetes udvara, melyet egykor dór oszlopcsarnokok vettek körül, a birkózóviadalok színhelye volt.

Gerd Höhler

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (140-141. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s