Isztambul: Aya  Sofya 

Isztambul építészete I.

Közzétette:

 

 

Aya Sofya, Çinili Köşk

 Isztambul: Aya  Sofya  az Aya Sofya belső tere  Isztambul:  Çinili Köşk

1:  Isztambul: Aya  Sofya | 2: Isztambul: az Aya Sofya belső tere | 3:  Isztambul:  Çinili Köşk

A lenyűgöző épület, elsősorban a 33 m átmérőjű és 55 m magas kupola, döntő hatással volt az oszmán építészetre. A foglaláskor (1453) az épület belsejéből eltávolították a belső berendezést, és lemeszelték az alsó szinten látható figurális mozaikokat. Ekkor helyezték el a márvány mihrábot és mimbert, valamint az épület melletti első két, fából készült minaretet. Az első nagy rekonstrukció idején, 1572-74-ben megerősítették  a támpilléreket, kicserélték a fa-minareteket, és még két újat emeltek. Az épület melletti első türbéket III. Murád építtette apja, II. Szelim, illetve saját maga számára, majd  utóda III. Mehmed számára is itt épült sírhely. Az eredeti mozaikok még látható részleteit 1607-1609-ben, illetve végleg 1710-11-ben meszelték le. Az épületet Kemál Atatürk 1934-ben nyilvánítatta múzeummá (1-2. kép). 

Fatih Mehmed külliye (1463-1470)

Tudatos helyválasztással a város negyedik dombján építették fel, a bizánci Szt. Apostol templom helyén, talán annak köveit is felhasználva. A dzsámi alaprajzilag a klasszikus elrendezést követi. A külliyéhez két türbe (II. Mehmed és  Gülbahar), tabhane, karavánszeráj, imaret, kórház, fürdő, valamint nyolc medresze tartozott. Az épületegyüttes körül bőr-feldolgozó és nyerges boltok létesültek. Ezek bérleti díjából tartották fenn a medreszéket. 

Çinili Köşk (Csempés Kioszk)

A Topkapi Szeráj falain kívül, 1473-ban épült két szintes palota alaprajzilag és díszítését tekintve is teljesen egyedülálló az oszmán építészetben, bizánci előképe sem ismert. (3. kép) Külső csempe borítása az izniki műhely korai termének tekinthető, stílusában azonban a Timurida jellegzetességeket mutat. 

Eski Saray (1454-55)

II. Mehmed nem a bizánci császári palotát, illetve annak  helyszínét választotta ki magának lakhelyül, hanem a hajdani Forum Tauri helyét jelölte ki. Az 1500 méter hosszú kerítéssel körülvett területen különböző méretű és funkciójú paloták együttese egyszerre szolgált  rezidenciaként és hivatali célokra. Később a Topkapi Szerájba vitték át a hivatali funkciókat, és az együttes rezidencia maradt. I.Szulejmán  idején költözött át a Hárem is. Ettől kezdve az elhunyt szultánok női hozzátartozói maradtak az Eski Sarayban. 1827-ben bontatta el II. Mahmud.

Gerelyes Ibolya – Magyar Nemzeti Múzeum

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s