Barcarozsnyó parasztvára

Közzétette:

 

 

Erdély délkeleti sarkában, a Kárpátok fenséges hegygerincének óriási kanyarulata adja a hátterét annak a tájegységnek, amit Barcaságként jegyeznek már sok évszázad óta. Brassó (Brasov) város jelenti a gazdasági és kulturális központját, de természetesen még számos műemléket kereshet fel az ide látogató idegen. Most a tőle délnyugati irányban elterülő Barcarozsnyó (románul Rasnov) várának felfedezésére tegyünk egy próbát!

 

Barcarozsnyó (románul Rasnov)

 

A település lakóházai és közintézményei magukon viselik egykori lakóik, a szászok keze nyomát, építészeti stílusát. A főtéri plébániatemplom mellett információs tábla jelzi, hogy úti célunkhoz egy kanyargós szerpentinúton juthatunk fel. Személygépkocsinkat egy tágas parkolóban hagyva, alig néhány perces kaptatóval már ott állunk a barcarozsnyói vár vaskos kaputornya előtt.

Barcarozsnyó parasztvára

 

Hogy a környező vidék széles rónaságából jó 150 méter magasra kiemelkedő sziklás hegycsúcsra mikor emelték az első erődítést, annak eldöntése még vita tárgyát képezi a szakemberek között. Egyes vélemények szerint már az Árpád-házi II. Endre király hívására ide érkező Német Lovagrend lerakta egy öregtorony alapjait az 1210-es években. Mivel azonban függetlenedni akartak a magyar uralkodótól, egy évtized múltán fegyverrel űzték el őket az országból. Az általánosabb vélekedés szerint azonban csak a XV. században, az egyre gyakoribb török rablótámadások elleni védekezésül keletkezett a szászok menedékvára. Mondhatjuk parasztvárnak is, mivel a Várhegy alatti lakosság az oltalmazó falakon belül kialakított lakóházakat, templomot és a nagyszámú állatseregletnek egy „baromudvart”. Az erdélyi szászok vészterhes időszakának számított Báthory Gábor fejedelemsége, aki valóságos irtóháborút folytatott a zsarnoki uralma ellen fellázadt közösséggel. 1612-ben csapatai többek között megostromolták Barcarozsnyó parasztvárát is, amit végül a vízhiány miatt kénytelenek voltak feladni a behúzódott polgárok. 

A hibán okulva később egy 146 méter mély kutat véstek a sziklába. Az alsó baromudvarból és felsővárból álló erődítmény falait ágyúbástyák tagolták, amelyek lőréseiből gyilkos tűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1658-ban már sikerrel verték vissza a tatárokat. Utolsó katonai alkalmazását a Rákóczi-szabadságharc jelentette, amikor Rabutin császári generális garázda zsoldosai felgyújtották a mezővárossal együtt. 1802-ben hatalmas földrengés döntötte le épületeit, amikkel a továbbiakban már nem törődtek.

Romlása egészen a XX. század végéig tartott, amikor a helyi Önkormányzat felismerve a turizmusban rejlő hatalmas lehetőséget, nagy ütemben megkezdte a renoválását. Napjainkban belépőjegy ellenében látogatható. 

 

Szatmári Tamás – erdelyivarak.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s