Kriesch Aladár – A művészet világítótorony

Közzétette:

 

 

Négy hosszú évszázadon át ereszkedett le folytonos lejtőn feltartóztathatatlanul az európai ember művészete.  S ennek a lejtőnek a legalsó fokát talán a múlt század első felében érte el.  – Hogy egyszer és mindenkorra tisztába Körösfői-Kriesch Aladárjöjjünk a fogalmakkal, itt mindenkor a művészetek alatt rövidség kedvéért a képzőművészeteket fogom érteni. Ennek a művészetnek már az élethez semmi köze sem volt, összezsugorodott, pókháló, por belepte  – úgy látszott, örökre elaludni készül. Az emberiség nagy része, mely akkor teljesen a természettudományok s a belőlük dedukált materializmus jegyében állott, s vezetőit ezen a téren  – mint mindig  – félreértette, körülbelül úgy okoskodott, hogy a művészetek az emberiség gyermek- és ifjúkorába valók, mi azonban most már a férfikorba léptünk, tehát félre a játékszerekkel, s éljen a komoly tudomány, azaz természettudomány.

…És akkor eléáll egy ember, egy próféta, egy látnok, és kijelenti, hogy a művészet  – itt már nemcsak a képzőművészetekről van szó  – az az égnek meredő útmutató, lobogó fáklya és világítótorony, melynek fénye világítja be az emberiség útját a boldogság és a megismerés felé. Nem téved belé az ok- és okozat-fürkészés  – azaz a saját farkába harapó kígyó kígyó  – labirintusába, hanem egyszerűen szemünk elé tartja igéző Medúza, főként az összességnek egységes és törvényszerű voltát  – az örök törvényt, melynek követése: élet, tagadása: halál. Rámutat arra, hogy a művészet az, mely szerény analógiában bár, de közvetlenül megtanít e nagy törvény megismerésére, és hogy az ember művészi munkálkodása hasonmása kicsinyben a nagy természet organizáló tevékenységének.

…Tehát Ruskin nyilvánvalóvá tette az összesség egységes, organikus voltát, az élet minden megnyilatkozásának, a porszemnek, a gleccser havának, a virágnak és az emberi elmének egyazonosságát, és ezen törvény megismerésének szükségszerű folyományaként állította oda a művészetet, megvetette egy új művészi kornak az alapját. Mi mindnyájan az ő tanítványai vagyunk, akár olvastuk egy sorát is, akár nem. S az egész modern művészi mozgalomnak ennek a talán mégis növekvő lavinának ő a megindítója. Habár a legtöbben nem is tudnak róla. De a nevek sohasem határoztak.

…A XII., XIII. század dómjai a luccai katedrális, Ilaria di Caretto síremléke, Giovanni Pisano faragásai, a pisai Campo Saanto, Orcagna, Benozzo Gozzoli s a nagy Giotto freskói Angelico áhítata s a többi primitívek egy új világba vezetik. Felismeri, hogy az utolsó igaz, az utolsó eleven művészet a középkoré volt, azé a középkoré, amelyet eddig sötétnek neveztek.

…Sokan szeretik őt szociálreformernek nevezni, az is volt, bár sokkal tágabb értelemben. Hiszen sok munkájában tisztán szociálpolitikát, nemzetgazdaságtant űz. De mi mégis nevezzük őt inkább prófétának. Az ő nagy lelke nem bocsátkozhatott le a napi kérdések tisztázásának küzdelmébe, ő csak felállott s kinyújtotta karját az ígéret földje felé, s le sem bocsátotta azt halála órájáig, mert hiszen igazságában való erős hite és forró szeretete támasztották azt alá. Ő csak a következő generációk kultúrájának legszélesebb alapjait vetette meg. Gondolkodásának röpte áthidalta a legtávolabbi szférákat, és soha senki őelőtte nem mutatta ki még oly világosan, hogy az erkölcsi és művészi igazságok ugyanegy forrásból fakadnak, és hogy az utóbbi az első nélkül nem lehet.

…Ő volt az, aki az emberi munka eltörölhetetlen értékét proklamálta akkoriban, midőn a gyáripar kezdett Angliában az emberből is gépet csinálni, s az emberiséget részben haszontalan, részben fölösleges produktumokkal elárasztani. Ez ellen való tiltakozása a leghevesebb volt, mert nemes lelke nem tudta elviselni, hogy annyi ember sínylődjék, szenvedjen, embertelen életet éljen, csakhogy ismét másoknak, haszontalan, művészietlen produktumok szolgáltatása által újabb szenvedést okozzon. Különben erről még szó lesz a W. Morrisról tárgyaló fejezetben. Persze e kérdés végleges megoldása lehetetlennek bizonyult, de itt is meglátszanak Anglia mai viszonyaiban, a Trade Unionokban stb. az ő beavatkozásának nyomai.

…Általános az a balhit, hogy az a néhány ember, akik a „Praeraphaelite-Brotherhood” (preraffaelita testvérek) neve alatt összeálltak, akiknek befolyása az angol s közvetve az egész modern művészetre kétségtelenül minden egyéb frakciónál mélyebbre ható volt mondom, hogy ez a néhány ember egyenesen Ruskin behatása, az ő behatása, az ő vezetése alatt állott volna. Holott a dolog nem így áll. Ami Ruskin lelkében forrott, és aminek munkáiban nemsokára aztán oly éles kifejezést adott, az forrott ezeknek az embereknek a fejében is, csak határozatlanabbul talán és ők, festők lévén, más formai, külső kifejezésmódra törekedtek.

…W. Morris volt az atyja, a megindítója a modern kor művészi törekvéseinek, amennyiben azok az iparművészetre vonatkoznak. Tehát, hogy egy jó hazai szóval éljek a szecessziónak. Mi, akik itt, kissé félreeső helyünkön, a kultúra kifinomultabb, tisztább törekvéseinek forgatagától távolabb állunk ahová csak ritkábban jut el egy-egy éltető szellő vagy elhaló csatakiáltás hangja, hiszen mi magunk zárkózunk el gondosan, nemzeti karakterünk sértetlen megőrzésének örve alatt, az ilyen kívülről jövő, elementáris betörések elől –, csak félig értjük meg a szavak jelentőségét. A „szecesszió” szóra meg éppen borsózik a hátunk. És, bevallom, némileg joggal is. Igaz, a név „szecesszió” talán nincs szerencsésen választva, pedig csak a hagyományos rossztól való elszakadást akarja jelenteni, és nem a hagyományos jótól.

(Ruskinről s az angol praeraffaelitákról. Bp. 1904.)
Forrás: A szecesszió (Szerkesztette Pók Lajos) (474-477. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest 1977 ISBN 963 280 538 0

 

Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

John Ruskin (London, 1819. február 8. – Coniston, Anglia, 1900. január 20.) angol művészeti író, festő és esztéta. A modern kortárs művészek pártfogója.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s