Az arab világ művészete

Közzétette:

 

 

 

Mint minden társadalom, az arab világ sem csak térben és időben, hanem mélységében is tagolt, és mindegyik szegmense saját művészi nyelvvel rendelkezik. Egészen más a nomád és a letelepedett kultúra; más a beduin Túlún-mecsetművészet, mint az udvari reprezentáció, noha mindig erős a kölcsönhatás az egyes rétegek között. Hagyományosan az udvari művészetet szokás a fő mintaadónak tekinteni. A legértékesebb alapanyagok, a legfinomabban kidolgozott tárgyak kétségkívül az előkelő rétegek számára álltak rendelkezésre, és a világ nagy múzeumai is ezeken keresztül mutatják be a térség művészetét. De aligha vitatható, hogy a városok és a falvak művészete ugyanannyira része ennek a civilizációnak, és ha összességében kívánjuk megismerni, valamennyi szférára tekintettel kell lennünk. Az arab civilizáció két döntő vonása az arab nyelv és a muszlim vallás. Mindamellett sok preiszlám elemmel is találkozunk, akár a „magas”, akár a „népi” művészet szférájában vizsgálódunk.  Sőt, különösen az utóbbira jellemzők bizonyos műfajok – mmint a szőnyegszövés vagy az ötvösség -, amelyeket, noha magától értetődően sorolunk az iszlám művészet jellegzetességei közé, mégsem tudjuk egykönnyen megmagyarázni, mi teszi azokat „iszlámmá”.

Nem kell tehát messzire mennünk annak felfedezéséhez, hogy az arab és az iszlám művészet fogalmai körül sok a zavar, és a tisztázatlanságból fakadó félreértés. Gyakran szinte egymásba csúsznak, a kettő elválaszthatatlanságának hamis képzetét keltve. Ez az azonosítás csupán közkeletű tévedés. Valójában arab és iszlám művészet kapcsán nem egyenértékű fogalmakról beszélünk, hiszen az egyik nyelvföldrajzi, a másik vallásföldrajzi viszonyokat fejez ki. A félreértés mélyén vélhetően az a jelenség rejlik, hogy a muszlim hódítás nagy területen nyelvváltással is együtt járt. Dél-Spanyolország, a mediterrán szigetek, észak-Afrika, Szudán, dél-Irán, és a Közel-Kelet szinte egésze – tartósan vagy átmenetileg – az iszlám felvételével arabbá lett egyúttal. Ahol az arab hatás elég erős volt, még az áttérés sem volt feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a lakosok elarabosodjanak. Az így létrejövő, bizonytalan körvonalú arab világ természetesen nem azonos a sokkal tágabb iszlám világgal, amely hatalmas kiterjedésű iráni és török nyelvű régiókat, illetve délkelet-Ázsia és Afrika növekvő népességű muszlim közösségeit is magába foglalja.

E változatosságról a művészettörténeti irodalom nem mindig vesz tudomást: az iszlám művészetet rendszerint mint arab, illetve török és perzsa ügyet tárgyalja, szinte következetesen megfeledkezve a „klasszikus” muszlim területeken túli iszlám művészetről, pl. Indonézia, a Balkán vagy a csendes-óceáni térség gazdag emlékanyagáról és modern kori alkotásairól. Mindezekkel általában az adott országok – India, Indonézia, az afrikai országok – saját művészettörténete foglalkozik; így lesz az indiai, indonéz, stb. iszlám művészetből India, Indonézia, stb. muszlim kori művészete: egy fejezet a nemzeti kultúrák történetében. Ugyanennek a szemléletnek a másik végletét a Közel-Kelet áttekintésekor találjuk. Eszerint az ókori Egyiptom, Mezopotámia és a görög-római világ művészete önálló, zárt rendszerként alig vetít előre valamit az ugyanitt majd meghonosodó muszlim kultúrából. Ami utána következik, az viszont már nem egyiptomi, szíriai, stb., művészet, hanem az iszlám művészet regionális leágazása. Ez a hagyományos nézőpont az iszlám művészettörténetet egyfajta zárt és lineáris terjedésnek láttatja: az első iraki mecsetek, valamint a jeruzsálemi Sziklaszentély (7. század) után kibontakozik a szíriai Umajjád építészet (7-8. század), amelyre az iráni ihletésű iraki abbászida építészet válaszol, Egyiptomig és a Maghrebig követőket maga mögé állítva (8-9. század). De például Arábia iszlám előtti művészete, azaz a tulajdonképpeni arab művészet alig ismert. Hasonló a helyzet a preiszlám Núbiával és Jemennel. Jóval közismertebb a későantik Szíria és Egyiptom, ám ezeket meg sokszor a római művészet provinciális változatának minősítik, ami által a kérdéses terület művészetét egy kiválasztott centrum perifériájává fokozzák le, megfosztva a vidéket saját kvalitásaitól. Pedig például Egyiptom muszlim hódítás előtti és utáni kézművességének – fazekasságának, üvegiparának, faragásának, stb. – összevetéséből kiderül, hogy az lényegileg változatlan, és mindvégig jellegzetesen helyi maradt. Vagyis valamennyi térség a saját útját járta a hódítás előtt és után is. Többek között emiatt a regionális változatosság miatt nehéz arab művészetről ugyanúgy beszélni, mint perzsáról vagy kínairól.

Az iszlám művészet legfőbb célja e széttartó lokális irányzatok közös keretben való összefogása, méghozzá nemcsak a művészeti irányzatoké, hanem az élet legkülönfélébb területein jelentkező szellemi áramlatoké is. Hiszen a használati tárgyak kidolgozásáért, az öltözködési kultúráért, a fegyvergyártásért, az irodalmi művek művészi lejegyzésért, a vallásgyakorlat méltó környezetének megteremtéséért mind-mind egy önálló művészeti ág a felelős. Általuk rajzolódik ki az iszlám világ jellegzetes arculata. Ha azt keressük, hogy mi ebben a sokrétű civilizációban az arab elem saját hagyatéka, a válasz nyilvánvaló: maga az iszlám. A vallás, amely példátlanul rövid idő alatt máig ható energiákkal töltötte fel a meghódított területeket, Mohamed próféta (570 k.-632) számára arab nyelven nyilatkoztatott ki. A következőkben annak a térségnek a preiszlám és iszlám művészetét mutatjuk be, ahol az arabok vallása valamennyi más területnél mélyebb nyomot hagyott, és ahol így az iszlám kultúra arab kultúrává vált.

arab világ

Az arab világ napjainkban. Sötétzöld jelöli az arab többségű területeket.
Szántó Iván Avicenna Közel-keleti Kutatások Intézete – ELTE BTK Iranisztikai Tanszék

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s