„Életre kelt avarok” – régészeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Közzétette:

 

 

Az Európai Unió támogatásával, hét ország múzeumi és kulturális intézményeinek kora középkori gyűjteményeiből létrejött kiállítás tárgya és látványos bemutatási módja igencsak különbözik az eddig megszokottaktól.

A Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) projekt célja, hogy összeillessze a 7. századi Európa leleteinek darabkáit. A Magyar Nemzeti Múzeum a Kárpát-medencében talált kora középkori avar kincsekkel járul hozzá az együttműködéshez, majd a három nagy nemzetközi kiállításhoz Amszterdamban, Athénben és Bonnban. A CEMEC-programban vezető szerepet játszó holland műszaki partner a 21. század legkorszerűbb technikájával látta el az április közepéig tartó kiállítást. Magyar részről a projektmenedzser Bartus-Szőllősi Szilvia. Panoramikus idővonal (timeline), holografikus vetítések, 3D-s modellek, fény- és hanghatások teszik jobban befogadhatóvá azt, amit az avarokról tudhatunk.

Dr. Szenthe Gergely kurátor a kora középkori Európa történéseinek forgatagában kalauzolt végig két sírlelet kapcsán. A 7. századra tehető, hogy a késő Római Birodalom bukása után új államalakulatok (német, angol, francia), vallások jöttek létre. A politikai hatalmat nagyrészt Nagy Károly uralta. Tért hódított a katolicizmus. A felmelegedő Kárpát-medencébe pedig többször sztyeppei népek, köztük avarok érkeztek, és hoztak magukkal sámánhitet, emlékeket, eszközöket, tárgyakat.  Szoros kapcsolatban álltak az őket anyagilag támogató bizánci kalifátussal. Avarok máig is élnek Afganisztánban és a Felső-Kaukázusban.

A jelen kiállításon két különböző típusú lelet anyagát látjuk. Kunágotán bukkantak egy gazdag, valószínűleg Bizáncot megjárt avar férfi sírjára még a 19. század közepén. A sír feltárása akkor még nem szakszerűen történt. Később László Gyula régész-történész vizsgálta ezeket. Az előkelő harcost kincseivel együtt temették el. Akadnak közöttük hagyományos sztyeppei tárgyak és mediterrán importból származó drága darabok, amelyek bizonyítják az avar elit kapcsolatait Európa más vidékeivel. Bemutatják egy lakoma maradványait – evőeszközök nélkül – nemesfém- és üvegpoharakkal, korsókkal, ivókürttel. Egy másik vitrinben szaruba faragott párducokat és kecskéket látunk. Jóllehet, párducok a benépesült Kárpát-medencében már nem élhettek. A nemes úr kardját arany veretekkel látták el.

avar fibulaA második teremben két – valószínűleg germán eredetű hölgy – ritka szépségű, finoman megmunkált arany ékszereit láthatjuk. A 7. század elején a mai Kölked melletti faluban élhettek. Öv- és hajdíszeik, gyűrűik a késői antik világ és a formálódó Európa kapcsolatairól árulkodnak. Itt tehát akkoriban nem csak avarok éltek.

A látogatókat a falakon többnyelvű feliratok tájékoztatják az egyes tárgyakról, tényekről és következtetésekről. Sajnos a vitrinekben lévő anyag mellett elhelyezett cédulák a sötétben teljesen olvashatatlanok

Április közepéig szombatonként családi programok és tárlatvezetések várják az érdeklődőket – nem csak virtuálisan (http://mnm.hu/hu/programok). A CEMEC projektről részleteket a http://www.nyeromagyarok.eu/magyar-nemzeti-muzeum.html weboldalon találunk.

 
Dobi Ildikó – EuroAstra

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s