Őrségi fazekasok

 

Az őrségi fazekasközpont kezdetei évszázadokra, vagy inkább az évezredek mélyére nyúlnak vissza. A legkorábbi égetett agyagtárgy, amelyet az Őrségben találtak, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor (az eredeti lelet megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán, a hiteles másolata pedig a veleméri Sindümúzeumban). Ezen a neolitikus szobrocskán ugyanannak a jelkincsnek néhány eleme látható, amelyet az őrségi fazekasok máig használnak. A konyhatechnológia változása miatt mára a fazekasok edényei jórészt kiszorultak a használati edények közül. Az őrségi fazekasok száma jelentősen lecsökkent, a szakma képviselői elöregedtek, a fiatalok képzése a jelentkezők alacsony száma miatt megszűnt. A falusi turizmus biztosította keresletnek köszönhetően egy-két fazekas más vidékről települt be az Őrségbe. A működő fazekasok némelyike még készít őrségi jellegű edényeket, míg mások a változó divatot próbálják meg kiszolgálni, vagy egyéni utakat keresnek. A kutatók véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy amit manapság eredeti őrségi jellegű edénynek gondolunk, az valóban sajátosan őrségi-e. Van olyan vélemény is, amely szerint az őrségi edényeken lévő tarkázás (díszítés) csak egy. kb. százéves divat, annak mintakincsét is más tájakról vették át az őrségi gerencsérek. Előzőleg valóban tarkázás és külső mázolozás nélküli edényeket készítettek az Őrségben, azonban az írókázás divatba jöttével elterjedt jelkészlet korábban is létezett más népművészeti ágakban, például az őrségi hímzésekben, freskókon, festett fatárgyakon, faragásokban. Az őrségi mintakincs a magyar jelhasználat szerves része, ezért feltételezhetjük annak a folyamatos ismeretét az Őrségben is. A környékről (Vas és Zala megyéből) ismert jelek alá is támasztják ezt a magyarázatot.

Régi őrségi cseréplábas

Régi őrségi cseréplábas Albert Attila magyarszombatfai fazekasmester gyűjteményében

Az őrségi fazekasok árukészlete változó s rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy a legutóbb elkészült égetésből is elvitte már a legjobb darabokat az előző vásárló. A mai őrségi fazekastárgyak legjobb áttekintésére a veleméri Sindümúzeum nyújt lehetőséget.

 

cseréppohár

Néhai Lung József fazekas (Lékai bíboros nagyapja) által készített cseréppohár a zalalövői tájház kiállításáról

 

Magyarszombatfai fazekasság

A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

Az Őrség bőséges, jó minőségű agyaga lehetővé tette a fazekasmesterség kora kibontakozását. Az itt élők a XIV. század óta foglalkoznak fazekassággal (első írásos emlékek 1366-ból). Az agyagos talaj gyenge termőképességű, így a földművelés, az állattartás és az erdőművelés nem biztosított elegendő anyagi hátteret a megélhetéshez, ezért „mellékesként” kezdtek foglalkozni a téli időszakban a férfiak fazekasáru készítésével, majd a tavaszi munkák megkezdése előtt lovas szekérrel Zalán keresztül Somogy megyébe hordták az árujukat és főleg gabonára cserélték.

A XX. század első évtizedeiben szinte minden házban foglalkoztak agyagedények készítésével. A későbbiekben már csak a legjobbak folytatták a tevékenységet. Így is a 20-as 30-as években több mint 100 fazekas dolgozott. A népi mondás szerint Szombatfán „mindenki gerencsér, csak a biru bugyigacsináló” (vizeskorsó).

1949-ben létrejött a Háziipari Szövetkezet, majd Kerámiagyár. A működése megváltoztatta a fazekasság helyzetét, többségük üzemi dolgozó lett, tevékenységük elsősorban díszműáru gyártására irányult.

1980-as évek közepétől kezdődően erősödött ismét erősödött a fazekasműhelyek tevékenysége. Ennek a paraszti fazekasságnak a hagyománya mindmáig fennmaradt Magyarszombatfán. Földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan az itteni fazekasságot meglehetősen számos mediterrán hatás érte. A balos korong, a bőrrel való korongozás, az edények vonalvezetése mindmáig hordozzák ezen hatásokat, amelyek máshol a Kárpát-medencében nem jellemzőek. Eme egyediséget mindmáig büszkén hordozzák munkájukban a helyi mesterek, megőrizve az őrségi fazekasság sajátos ízét. Az egykor Európában hírnévre szert tett Kerámiagyár bezárása után az ősi fazekasmesterség lett a legjelentősebb megélhetési forrás és egyben idegenforgalmi vonzerő.

A ma működő 6 műhelyben, 6 fazekas őrzi a mesterségbeli tudást. Ezen műhelyek közül ötnél még fellelhető a családon belül generációról-generációra átadott tudás.

Ha sétára indulunk a faluban, még ma is tapasztalhatjuk mennyire él ez a régi hagyomány, hiszen lépten-nyomon fazekas műhelyek cégereibe botlunk. Kis műhelyekben, polc-sorral ellátott üzlethelyiségekben kínálnak a mai kor igényeinek megfelelő mázas és máztalan edényeket, korsókat, tálakat, tárolókat, tartókat.

A magyar–szlovén határon átnyúló történeti fazekas körzet kultúrája napjainkban elsősorban Magyarszombatfán összpontosul.

 

magyarszombatfa-fazekashaz1

A magyarszombatfai Fazekasház boronákból (fagerendákból) épült és egy fazekascsalád lakóháza volt

Magyarszombatfai fazekasház egyik helyisége

A magyarszombatfai Fazekasház egyik helyiségében régi cserépedényeket találunk

Fazekasház szoba

Az egykor itt élt gerencsér (fazekas) lakberendezési tárgyai

A magyarszombatfai Fazekasház egykor egy fazekascsalád otthona volt, amely az Önkormányzat tulajdonába kerülvén a helyi fazekashagyományok múzeumaként és rendezvények színtereként használtatik. A Fazekasház május 1-től szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10.00-16.00 óráig van nyitva. A Fazekasház udvarán több melléképület is fel van állítva, amelyeket a különböző rendezvények céljára hasznosítanak. Egy Velemérből áthozott fazekasműhelyben például a látogatóknak mutatják be a korongozást, amit a bátrabbak ki is próbálhatnak. Egy nagyobb pajtában hagyományos fatüzelésű égetőkemence is van, amiben évente egy-két alkalommal égetnek is cserépedényeket.

Forrás: www.magyarszombatfa.hu / http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-fazekasok/188-bevezet-rsegi-fazekasok

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s