Szent Márton-díj Tardy Lászlónak

Közzétette:

 

 

Tardy László kántor-karnagy, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja vehette át 2016-ban Pannonhalmán a Szent Márton-díjat. Életének 75. és munkásságának 50. évében kapta az Európa védőszentjéről, Szent Mártonról elnevezett elismerést a jubileumi emlékévben. A Szent Márton-év célja az volt, hogy a 4. századi szerzetes püspök alakját közelebb hozza a 21. század emberéhez. Ennek záró eseményeként adták át 2016. november 18-án a Szent Márton-díjat a Pannonhalmi Főapátság bazilikájában.

 

Szent Márton-díj Tardy Lászlónak

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója (b) átadja a Szent Márton-díjat Tardy László karnagynak, mellette Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában 2016. november 18-án ▪ MTI Fotó Krizsán Csaba

Pannonhalmi FőapátságA Szent Márton-díjat a Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok alapította azzal a céllal, hogy elismerje a nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megőrzésében kimagasló emberi teljesítményt. Ezért minden évben Szent Márton napjához közeli ünnepségen adják át annak a személynek, aki az előző évben a legtöbbet tette a valamikori Pannónia területén lévő kulturális és turisztikai, valamint térségfejlesztő programok megvalósítása érdekében. Így kaphatta idén Tardy László, a Mátyás-templom Liszt Ferenc-díjas karnagya a Szent Márton-díjat.

Pannonhalmán 16. alkalommal rendezte meg a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton ünnepét. A rendezvény ünnepélyes lezárása volt a jubileumi Szent Márton-évnek, amelynek programjai a közösségépítésről, a kulturális párbeszédről szóltak – emlékezett vissza Várszegi Asztrik főapát.

Tardy László 1941. július 22-én született Budapesten. Gyermekkorát a Fejér megyei Nagylókpusztán töltötte. Gimnáziumi évei alatt (Magyaróvár, Kossuth Gimnázium) Halmos László volt az énektanára, aki zenetörténeti előadásokat tartott az órákon, és énekkart vezetett. Az érettségi után a győri Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet – zeneszerzés szakára felvételizett. A négy év anyagát két esztendő alatt végezte el, majd sikeres zeneakadémiai felvételi vizsgát tett. Felsőfokú tanulmányait 1961-ben kezdte Szőnyi Erzsébet, Vásárhelyi Zoltán, Párkai István irányításával a Zeneakadémia Középiskolai Énektanárképző és Karvezető szakán. A hivatalos órákon kívül hallgatta a zenetudományi tanszakon Szabolcsi Bence, Gárdonyi Zoltán és Bárdos Lajos előadásait, és alapító tagja volt a Liszt Ferenc Kamarakórusnak. Szabó Miklós irányította a Mátyás templom kórusába, ahol egy évig (1961–62-ben) Bárdos Lajos irányítása alatt énekelhetett, akinek bátorítására később a musica sacra szolgálatát választotta. 1962 tavaszán négy társával ének-kvintettet alakított, mely a későbbiekben Kodály Zoltán ösztönzésére a Gesualdo kvintett nevet vette fel. Repertoárjuk a korai többszólamú daraboktól a reneszánsz és kora-barokk (Josquin, Palestrina, Lassus, Gesualdo, Monteverdi, Schütz) műveken át a XX. századi kortárs mesterek műveiig terjedt. (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Horusitzky Zoltán, Farkas Ferenc és társaik művei, valamint Sáry László, Jeney Zoltán, Ötvös Péter, Balassa Sándor és mások számunkra komponált darabjai.) 1966-ban lett a Budavári Nagyboldogasszony (közismert nevén Mátyás)-templom kántor-karnagya. 25 évesen Liszt Koronázási miséjének vezénylésével „debütált” a Mátyás-templomban. Teológiai-liturgiai ismereteinek elmélyítésére 1967-ben beiratkozott a Római Katolikus Hittudományi Főiskolára. 1978 októberében részt vett Rómában a világiak hivatásával és küldetésével foglalkozó püspöki szinódus munkájában. Működésének kezdete egybeesett a II. vatikáni zsinatot követő anyanyelvi liturgikus reformmal, a beatzene templomi térhódításával, ugyanakkor állandó feladata volt a nagy klasszikus művek repertoáron tartása és a kortárs magyar egyházzenei irodalom életre keltése. Elsőként vállalta 1968-ban Szilas Imre beat-miséjének bemutatását, nevéhez fűződik a kongói Missa Luba sajátos afro-zenéjének lejegyzése és betanítása is. Vezénylésével mintegy 10 lemez, főként CD jelent meg, amelyen több magyar szerző nem vagy alig ismert műve is hallható. Tardy László működéséhez több ősbemutató is fűződik, még olyan nagy szerzőké is, mint Liszt Ferenc (Évocation zenekarra). Az általa vezényelt vallásos művek sajátossága, hogy azok hitbeli ismereteken és meggyőződésen formálódott, legtöbbször funkcióban és templomi térben elhangzó előadások. Bárdos Lajos utódaként 1985 óta az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) társelnöke, egyházzenei tanfolyamokat vezet, előadásokat tart szerte a Kárpát-medencében. Részt vett a II. vatikáni zsinat utáni liturgikus reform zenei munkálataiban, zenei szakértőként működött közre a Misekönyv, az Olvasmányok könyve és aZsolozsmáskönyv elkészítésében. Írásai a Teológia, Vigilia, Musica Sacra, Magyar Kórus, Magyar Egyházzene című lapokban jelentek/jelennek meg. Tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak, a Gregorián Társaságnak, a Bárdos Lajos és Liszt Ferenc Társaságnak, a Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsának (KÓTA). CD-n jelent meg a Mátyás-templom együttesének előadásában Liszt FerencKoronázási miséje, valamint Dohnányi Ernő Szegedi miséje – mindkettő koncertfelvétel. A Magyar Rádió zenei munkatársai közreműködésével további három CD anyagát rögzítették: Terra tremuit címmel kortárs magyar szerzők (Farkas Ferenc, Büky Géza, Dobos Kálmán, Maros Rudolf, Koloss István) darabjait; Az Eucharistia zenéje címmel népénekek, gregorián énekek, Palestrina-, Kodály-, Bárdos-, Werner-művek; a Mátyás templom zenéje címmel Vavrinecz Mór Requiem-ét és Te Deumát, valamint Vincze Ottó Magyar miséjét.
Több magyar és nemzetközi egyházzenei szervezet, illetve egyházzenei konferenciák rendszeres előadója. Jelentős részt vállal a karnagy- és kántorképzésben, továbbképzésekben, a legutóbbi időkig a Központi Papnevelő Intézet növendékeinek egyházzenei képzését vezette.
Magas színvonalú egyházzenei munkásságát több díjjal is elismerték (Liszt Ferenc-díj 1994; Szent Adalbert-díj, 2002; Magyar Örökség Díj, 2006; a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2011; Magyarország érdemes művésze, 2016). 2009-ben a Máltai Lovagrend tisztikeresztjét kapta meg. A Bárdos-, Harmat-, Kodály-, Liszt-, Pro Ecclesia Hungariae és a Budavárért emlékérem birtokosa. 70. születésnapja alkalmából pedig XVI. Benedek pápa a Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki fokozatát adományozta neki. 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A Szent Márton-díj korábbi díjazottai: 2001-ben Nemeskürty István, 2002-ben Pungor Ernő, 2003-ban Nagy Gáspár, 2004-ben Kukorelli István, 2005-ben Mádl Ferenc, 2006-ban Szokolay Sándor, 2007-ben Sebestyén Márta, 2008-ban Melocco Miklós és Gál Tiborné (férje helyett), 2009-ben Tringer László, 2010-ben Sólyom László, 2011-ben Ittzés János, 2012-ben Thész Gabriella, 2013-ban Rieger Tibor, 2014-ben Andrásfalvy Bertalan, 2015-ben Jankovics Marcell.

Szent Márton-emlékév 
A 2016-os évet Szent Márton-emlékévnek nyilvánította a magyar kormány a Savariában (a mai Szombathelyen) 1700 éve, 316-ban született Tours-i Szent Márton, Magyarország egyik védőszentje emlékére és tiszteletére. A jubileumi év célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet Szent Mártonra, aki életével, cselekedeteivel példaképül szolgálhat. A jubileumi év programsorozatába nemcsak a szent szülővárosában, Szombathelyen és a hozzá több szálon is kötődő Pannonhalmán, hanem az ország számos településén és a határon túl is aktívan bekapcsolódtak egyházi és világi közösségek. Szombathely városa Szent Mártonra szakrális, kulturális és közösségi programokkal emlékezett, melyek csúcspontja a november havi Szent Márton ünnep-sorozat volt koncertekkel, kiállításokkal és szentmisével. A 
Szent Márton és Pannónia című kiállítás két részből épült fel: Szombathelyen, az Iseum Savariensében Pannónia és Savaria történetét mutatták be Szent Márton korának római gyökereitől, a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban pedig a keresztény Szent Márton szerzetes és püspök kora, és az azt követő évszázadok emlékeit tekinthették meg. A szombathelyi Fő téren tablókiállítás mutatta be a város és Szent Márton kultuszának kapcsolatát. Az emlékév 2016. november 11-én zárult.
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s