Epikurosz

 

 

Epikurosz (Számosz, Kr. e. 341 – Athén, Kr. e. 270) görög filozófus volt, a róla elnevezett iskolának (az epikureizmusnak) az alapítója. Tanainak legkiemelkedőbb aspektusai a racionális hedonizmus és az atomizmus.

EpikuroszTanait az öröm keresésére alapozta, amit elővigyázatosan kell irányítani. Epikurosz szerint a természetet a véletlen uralja, azt az oksági viszonyok hiányaként értelmezve. Csupán így érhető el a szabadság, ami nélkül a hedonizmus nem létezhet. Azt állította, hogy az emberi élet célja az öröm keresése és a fájdalom elkerülése, de mindig racionális módon, kerülve a túlzásokat, mert azok később szenvedést okoznak. A szellem örömei felsőbbrendűek a test örömeinél, és mindkettőt értelmesen kell kielégíteni, próbálva elérni egy testi és lelki jólétet, amit ataraxiának nevezett. Úgy a féktelenséget, mint a testi örömökről való lemondást is kritizálta, egy középút keresésével érvelve, és azzal, hogy a testi élvezeteket csakis akkor kell kielégíteni, hogyha azok a jövőben nem vezetnek fájdalomhoz. Az epikuroszi filozófia kijelenti, hogy a filozófiának egy eszköznek kellene lennie az emberek életének a szolgálatában, és hogyha a tudást nem a boldogság keresésére használják, akkor önmagában semmi haszna sincs.

Habár munkásságának legnagyobb része elveszett, tanításait Titus Lucretius Carus római költőnek a De rerum natura (A dolgok természetéről) c. művéből –amely Epikurosz iránti tiszteletadás és eszméinek a részletes ismertetése–, valamint néhány megmentett levélből és töredékből jól ismerjük.

  • A rendezetlen viselkedés hasonlít egy rövid életű téli forráshoz.”

  • Az az ember, aki a kevéssel nem elégszik meg, semmivel sem elégszik meg.”

  • Nem a fiatalnak kell boldognak lenni, hanem az idősnek, aki szép életet élt.”

  • A javak azok számára vannak, akik tudnak azoknak örvendeni.”

  • Keresnünk kell valakit, akivel együnk és igyunk, mielőtt enni- és innivalót keresnénk, hiszen egyedül enni annyit tesz, mint oroszlán- vagy farkaséletet élni.”

  • Gazdag akarsz lenni? Akkor ne a javaid gyarapítására, hanem a kapzsiságod csökkentésére törekedj.”

  • A halál semmit nem jelent nekünk, mert minden jó és minden rossz az érzékelésben van… Ameddig mi létezünk, a halál nincs jelen, amikor pedig a halál megérkezik, mi nem vagyunk többé.”

Forrás: AGEAC (Antropológiai és Kulturális Tanulmányok Geofilozófiai Egyesülete)

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s