Megújult a MaNDA adatbázisa

Közzétette:

 

 

Megújult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) központi adatbázisa. A fejlesztés fő célkitűzése az volt, hogy a digitalizált kulturális értékek korszerű megőrzésén túl az adatbázis kiszolgálja a mai felhasználói igényeket.

MaNDAA MaNDA adatbázisának célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele – a szerzői jogi kereteknek megfelelően — jelentette ki Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Az adatbázis lehetővé teszi a digitalizált magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség kereshetőségét, rendszerezését egy nyilvános online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Az adatbázis betekintést nyújt intézményi partnerei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne beazonosítható — tette hozzá az államtitkár.

Az adatbázis tartalmát a szerződött közgyűjteményi, illetve civil szervezetek töltik fel, saját hatáskörben eldöntött, de a MaNDA-val egyeztetett munkatervek alapján. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait, az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. A nyilvános online gyűjtemény magyarországi múzeumoktól, könyvtáraktól, levéltáraktól, magángyűjteményektől, civil szervezetektől, kulturális- és oktatási profilú intézményektől és egyházi gyűjteményektől több mint 350 ezer rekordot és több mint ötmillió metaadatot tartalmaz — mondta el Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója.

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik – így egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, s így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.

“A használat során felmerült igényeket vettük figyelembe az új rendszer kialakításánál. Ilyenek például, hogy míg korábban a csak a cím és a leírás mezőkben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt lehetőség van már leltári/regisztrációs számra való keresésre is. Továbbá újdonság, hogy most már a rekordok is megjeleníthetők intézményi bontásban. Elkészült a site akadálymentesített változata is, és a kor tendenciáinak megfelelően reszponzív designt kapott a weboldal” — mondta el Lovas Lajos.

Dr. Hoppál Péter elmondta, hogy ugyan a felhasználói igények alapvetően nem változtak az elmúlt néhány év alatt, viszont újra reneszánszát éli az a felismerés, hogy a kultúrát egyfajta termékként kell “eladni” a felhasználónak. Az adatbázis, minél nagyobb, annál inkább hasonlít egy lexikonhoz. Tény, hogy gyakorlatilag ma már senki sem olvas, használ lexikont. Talán csak az ismeretterjesztő művek szerzői, a kutatók, ritkábban a diákok. A mi feladatunk, hogy kihasználva a továbbfejlesztett adatbázis technikai lehetőségeit, magunk kínáljunk értékes és érdekes tartalmakat. Ilyen például a virtuális kiállítás az új oldalon — tette hozzá az államtitkár.

A MaNDA a kulturális javak digitalizációs folyamatában betöltött nemzeti aggregátori tevékenysége során a begyűjtött metaadatokat és digitalizált kulturális javakat szabványos Dublin Core alapú European Data Model (EDM) struktúrában tárolja. Ezzel MaNDA adatbázisa – a kulturális örökségek digitalizálása terén – illeszkedik a kormány által meghirdetett Digitális Jólét Programba. Az aggregációs tevékenység egyik fontos célja e tartalmaknak az európai digitális könyvtár, az Europeana adatbázisaiba, szolgáltatásaiba való továbbítása. Ennek a feladatnak a megoldásaként a MaNDA a nemzetközi információcsere gyakorlatában létező szabványos, automatizált adatgyűjtési megoldást használ, amely az Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) protokollon alapul.

A MaNDA a rendszer kialakításakor szorosan együttműködött partnerintézményeivel, az ő tapasztalataik és véleményeik is beépítésre kerültek a fejlesztésbe.

A Magyar Kormány 2011 nyarán hívta életre a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Filmarchívum utódjaként. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet az ország egyetlen filmes közgyűjteménye. Működésének fő célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez. Filmgyűjteményükben mintegy 64 000 leltári tétel szerepel. A magyar filmállomány felújítása, restaurálása és digitalizálása 1989 óta folyamatosan és tervszerűen zajlik. Könyvtáruk az ország egyetlen filmes szakkönyvtára, plakáttáruk 26 000 plakátot, fotótáruk pedig több mint 350 000 fotót őriz. A MaNDA feladata az eddig zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, hogy e gyűjteményi tételek ne csupán archívumok mélyén őrzött láthatatlan és hallhatatlan, így a közönség számára nem létező értékek legyenek, hanem az érdeklődők számára tudást, szórakozást jelentő mindennapi kincsekké váljanak.

mandadb.hu

Kislexikon

Europeana

Az Europeana sztenderdjei szerint öt dokumentumtípust gyűjtünk: kép, hang, szöveg, mozgókép, 3D. A digitalizált dokumentumok esetében ez a digitalizált fájl jellegét jelenti alapvetően. Azaz egy múzeumi tárgy például lehet kép, 3D, de mozgókép is.

Metaadat

A metaadatok olyan leíró adatok, amelyek alapján meg lehet találni a keresett objektumot. Az alapvető adatok: cím, szerző, keletkezés ideje, földrajzi elhelyezkedés, stb. Magyarán, mi ez, hol van, milyen, mekkora. Egy tárgyhoz gyakran negyven metaadat is csatlakozik. Metaadatolás nélkül a digitalizációnak nincs sok értelme, mert a keresések nem releváns találatot fognak eredményezni.

Forrás: EuroAstra

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s