Reformáció és vallásháborúk

 

 

Martin Luther német teológus, aki elégedetlen volt a katolikus egyházzal, 1517-ben megszövegezett 95 tézist, avagy vitapontot, s kiszögezte egy templom kapujára a keletnémet Wittenbergben. Ez a protestáns vallások kialakulásához, s ezen keresztül gyökeres társadalmi átalakuláshoz vezetett, valamint több évtizedig tartó vallásháborúkhoz Európa szerte. Ez alatt az idő alatt adta át a helyét a földrész középkori világa egy jóval modernebbnek, amelyben fokozatosan megérett az idő a köztársasági és vallási eszmék terjedésével együtt járó felvilágosodásra.

Maga a protestantizmus korántsem volt egységes mozgalom. Több hasonló, de önálló is létrejött nagyjából egyszerre: a lutheránus, a baptista, a puritán és a kálvinista. A közös az volt bennük, hogy elvetették a katolikus teológiát, nem tekintették csalhatatlannak a pápai tekintélyt, s olyan új gondolatokat tettek magukévá, mint az eleve elrendelésé.

Angliában maga a király, VIII. Henrik szakított Rómával, és alapította meg az 1530-as években az anglikán egyházat, melynek önmaga áll az élére.

A katolikus egyház mindezek hatására önvizsgálatra kényszerült, majd a tridenti (ma Trento, Észak-Olaszország) zsinaton (1545-1563) belső reformokat fogadott el, ugyanakkor a protestantizmussal szemben elindította az ellenreformáció mozgalmát. A katolikus szerzetesrendek inkább kifelé tekintettek, és erőteljes térítésbe kezdtek, főként a spanyolok és portugálok gyarmatosította Latin-Amerikában.

Zord idők

A reformáció több háborúhoz is vezetett: előbb a francia vallásháborúkhoz (1562-1598), majd a szinte egész Európát megrengető harmincéves háborúhoz (1618-1648). Alighogy ez utóbbi véget ért, újabb konfliktus vette kezdetét Angliában: a parlament ellentétbe került I. Károly királlyal, aki szélnek eresztette a képviselőket, s 1642-ben már fegyveres összecsapásra is sor került a királypártiak és a lázadók között. Ez a konfliktus végül 1649-ben a király kivégzéséhez vezetett, s Anglia rövid időre köztársaság lett, még ha egy lényegében királyként uralkodó úgynevezett Lord Protector („védelmező úr”), Oliver Cromwell vezetése alatt is. Röviddel az ő 1658-as halála után a királyi hatalmat a kivégzett uralkodó fia, II. Károly helyreállította (és azóta mindmáig úgy is maradt).

 

Francois Dubois festmánye

Egy könyörtelen mészárlás. A francia François Dubois festménye az 1572. augusztus 23-24. éjszakáján, vagyis Bertalan-nap hajnalán végrehajtott tömeges mészárlást ábrázolja, mikor is katolikus nemesek vezérletével több ezer hugenottát, azaz francia protestánst öltek meg előbb Párizsban, majd vidéken is: az öldöklés hulláma elért Rouentől Bordeaux-ig.

Felvilágosodás

A 17. századot és a következőnek az első felét mindvégig háborúskodás és egyéb erőszak jellemezte, de közben már új szelek fújdogáltak: teret nyert a józan ész a hit rovására, új szellemi áramlatok járták be Európát, s a 18. század végére már a felvilágosodás volt a jellemző.

Mindinkább divatba jött a tudományos kutatás és a (gyakran ókori görög és római szerzők ihlette) filozófiai vita. A kor gondolkodói sutba dobták az előző évszázadot még jellemző vallásos mentalitást. A nagyobb szellemi szabadság úttörő művek születéséhez vezetett.

Az angol Isaac Newton megfogalmazta a gravitáció egyetemes törvényét, a francia író, Voltaire az egyház maradi eszméit állította pellengérre, a skót közgazdász, Adam Smith új tudományágat alapozott meg. Ez a korszak radikálisan szakított a múlttal, lerakta a következő, forradalmi kor alapjait.

Mindig is csodáltam az erényeseket, de sosem tudtam utánozni őket”.

(II. Károly, angol király, a „vidám uralkodó”, aki uralkodása alatt száműzte a puritanizmust)
Forrás: Az emberiség története (210-211. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s