Várépítészet a XIV-XV. században

Közzétette:

 

 

A tatárjárás után fellendülő várépítkezések lényegi eleme az öregtorony, a várkápolna és a palotaszárny volt. Ezek általában a terepadottságoknak megfelelően, szabálytalan alaprajzon épültek fel. A XIV. században emellett inkább a szabályosságra törekedtek. Ezt tapasztalhatjuk például Várgesztesen, ahol a téglalap alaprajzú épület két szárnya négyzet alakú udvart fog közre. A szabályos alaprajz már a XIII. századi óbudai királyi várat is jellemezte. Ezt 1343-ban kapta meg rezidenciaként Károly Róbert özvegye, az idősebb Erzsébet királyné, aki átépíttette. A szabályos alaprajzú várak legklasszikusabb példája Magyarországon Diósgyőrött épült ki egy korábbi, szabálytalan alaprajzú vár teljes elbontásával. Négy saroktornya belesimul a homlokzatba, udvarát északról a lovagterem, keletről a várkápolna övezi. A Krakkóba vezető út mentén fekvő Diósgyőr fontosságát Nagy Lajos lengyelországi érdekeltségével magyarázhatjuk (1370-től lengyel király is).

Valamivel később és csak két toronnyal, de hasonló elrendezéssel épült meg a zólyomi vár, és már Zsigmond királyhoz köthetjük Véglest és Tatát, valamint az ő udvari arisztokráciájához Várpalotát, Siklóst, Ozorát és a nehéz terep ellenére is szabályosságra törekvő Beckó várát.

A négy saroktornyos típus valószínűleg Észak-Itáliából eredhet, ahol a Viscontiak sorozatosan hozták létre az ilyen erősségeket.

 

diosgyor

A diósgyőri vár, 1360-70 körül

ozoraivar

Az ozorai vár, 1416-26
Beckov_castle
A beckói vár romja, XIV. század vége

 

Írta: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (72-73. oldal) Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s